Tagjaink által felvetett jogi problémák
és a szakértőink válaszai

Felvetett problémák, feltett kérdések és szakértői válaszok:

A KNOÉ Egyesület két magyarországi jogi szakértője, Dr. Masszi Katalin és Dr. Ivanics Éva válaszol:

Kérdések:

Válaszok:

Szép napot kívánok. Kérdésem: A nyugdíjprémium s a nyugdíj emelés kapcsán merült fel. Aki adott hónapban nyugdíjas az automatikusan kapja. De az a járandóságos aki elérte a kereset korlátot s lemondta az adott évre az is kapja vagy annak kérvényeznie kell? A tavalyi évben az Erzsébet utalványnál is aki adott hónapban nem kapott nyugdíjat, vagy járandóságot az automatikusan kimaradt... További szép napot. Köszönöm a választ.

1. Az Erzsébet-utalványról még nincs biztos információ, azt elviekben december 20. után fogják kiküldeni, de még ez sem biztos, és a formája sem.

2. A nyugdíjprémium időarányos része jár annak, akinek szünetel a szolgálati járandóság folyósítása. Azt azonban elképzelhetőnek tartjuk, hogy nem folyósították automatikusan, csak kérelemre, ezért javasoljuk az alábbi jogszabályi helyre hivatkozással keresse meg a NYUFIG illetékes igazgatóságát, amennyiben még nem érkezett meg a kifizetés. Ebben az esetben feltehetően az okozza az adminisztrációs fennakadást, hogy novemberben nem folyósították az ellátást, így egyszerűen kimaradt a számfejtésből……

312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet, a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről

1.§ (4) bek. Az egyösszegű kifizetés időarányos része illeti meg

b) azt a személyt, akinek esetében az (1) bekezdés szerinti ellátás folyósítása a 2017. évben szünetel vagy szünetelt,

2.§ (3) Az egyösszegű kifizetésnek az 1. § (4) bekezdésében meghatározott arányos részét úgy kell kiszámítani, hogy a hozzátartozói nyugellátás 2017. november havi összegének, a szünetelő vagy szüneteltetett ellátás 2017. november havi összegének, illetve a megszűnt ellátás utolsó havi összegének 0,8 százalékát meg kell szorozni a hozzátartozói nyugellátás, a szünetelő vagy szüneteltetett ellátás, illetve a megszűnt ellátás 2017. évi folyósítási hónapjainak számával.

A jogi kérdésem:

Arra vagyok kíváncsi, gyerek tartás díjat meddig kell fizetni. Tudom rég úgy volt meg Bíróságon, addig kell amíg tanul! Az én fiam 1993 február hó született! Hiába érdeklődök smsb , az anyukájától, h jelezze, h tanul e gyerek! Nem válaszol! A kérdésem az , h ebben az esetben mi teendőm!

Várom meg tisztelő választ!

Ha a gyermek tartásdíjat bíróság állapította meg , a megszüntetést is ott kell kérni. Felnőtt (18 évet betöltött) gyermek után akkor kell tartásdíjat fizetni 20 éves koráig, ha nappali tagozaton középiskolába jár illetve 25 éves koráig nappali tagozatos felsőfokú képzésben részesül ( természetesen akkor ,ha a képzés szükséges az életpályája kialakításához , és minden tőle telhetőt megtesz ,hogy mielőbb megszerezze a diplomáját). 25 év felett az általános szabályok nem teszi lehetővé tartásdíj fizetését. Az oktatási intézmények - remélhetőleg tudta, hogy gyermeke hol tanult ez idáig - kötelesek tájékoztatni kérésére írásban a jogosult helyzetéről ( tanul-e még, mennyi idő szükséges tanulmányai befejezéséhez stb.)hiszen a tartásdíj fizetésének feltétele a szükségszerűség , rászorultság és az, hogy ne veszélyeztesse a kötelezett és a jogosulttal egy sorban állók (pl.a jogosult kk. testvérei )megélhetését.

Javasoljuk ha nem tudja hol tanult a gyermek akkor az általános iskolától kérjen felvilágosítást hol tanult tovább nyolcadik után. Ha ezt megtudta, akkor a középfokú intézmény felé fordulhat ugyan ilyen kérdéssel.

Amikor meg vannak a válaszok, akkor kérheti a bíróságtól a tartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetését.

Tartásra jogosultság szempontjából a nappali tanulmányait folytató gyermek csak akkor esik egy tekintet alá a kiskorú gyermekkel, ha a kiskorúság idején megkezdett nappali tanulmányait folyamatosan és tőle telhetően folytatja.

A gyermek, aki 25 éves elmúlt már, nagy valószínűséggel egyáltalán nem tartozik a fenti kritériumok alá, ezért javaslom, forduljon ahhoz a bírósághoz, amelyik a tartásdíjat megállapította, és a Ptk. 4:211. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kérje a tartásdíj megszüntetését, azzal, hogy a gyermek tanulmányairól, illetve annak várható befejezéséről nem hajlandó az Édesanya felvilágosítást adni, a gyermek pedig nem tartja Önnel a kapcsolatot, azonban a gyermek korából (betöltött 25 év) alaposan feltételezhető, hogy már nem folytatja a kiskorúsága idején megkezdett nappali tagozatos, életpályára felkészítő tanulmányait. Kérje a megszüntetést azon az alapon is, hogy a

Ptk. 4: 220.§ értelmében:

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérje továbbá a T. Bíróságot, az eddig csalárdul és rosszhiszeműen, a Ptk. 4:211.§ (1) bekezdésében foglaltak súlyos megszegésével felvett tartásdíj (szerződésen kívül okozott kár) visszatérítésére. A bíróságra vigye magával az egyezséget jóváhagyó végzést, vagy a tartásdíjat megállapító ítéletet !

Javaslom, hogy jelen jogszabályi hivatkozások, valamint a fenti érvek pontos idézése érdekében, jelen válaszunk vonatkozó részeit kinyomtatva vigye magával a bíróságra, ahol írásba foglalják kérelmét?.

Üdv:

KNOÉ

Tisztelt vezetőség.

Mikor adják be újból a Strasbourgi bíróságnak a felülvizsgálatát a szerzett jogok megcsorbításának elbírálására , amely a fegyveres testületek nyugdíjának nem adó szerinti, hanem a mindenkori adóval megegyező levonást eredményezett.. Azóta is fenn áll!! És a megnevezéssel kapcsolatban is, mármint szolgálati nyugdíj helyett, szolgálati járadék.. ami nem mindegy!! Tudtommal sajnos a nyugdíjrendszerrel adták be.. El is utasították.!!!!

A KNOÉ vezetősége vizsgálja jelenleg, hogy milyen jogi lépések lehetségesek még. Lehet-e felülvizsgálati kérelemmel fordulni Strasbourghoz, illetve, hogy itthon milyen lehetőségeink lennének még. Kérjük türelmét. Kuti úr halálával az ügyeket is át kell vennie az új Elnöknek, ráadásul Ő csak akkor járhat el az Egyesület nevében amikor a Bíróság már átvezette a változást.

Bármi fejlemény van az ügyünkben azt a tagi felületen tesszük majd közzé.

Üdv:

KNOÉ

Tisztelt KNOE!

Szolgálati járandóság tekintetében alkalmazható-e a súlyos fogyatékosság adókedvezménye? Betegségem BNO kódja szerepel a listán.

Mivel a járandóságból nem adó kerül levonásra „mindössze” a mindenkori legmagasabb személyi jövedelem adó mértékével csökkentették az szolgálati nyugdíj összegét, így amennyiben nem dolgozik a járandóság mellett akkor nem vehet igénybe adókedvezményt. Amennyiben dolgozik akkor is csak a munkájával összefüggésben kapott fizetésből lehet a kedvezményt érvényesíteni a szolgálati járandóságból akkor sem.

Üdv:

KNOÉ

Tiszteletem! Szeretném kérdezni, hogy a nyugdíjasok szövetekezeti munkavégzéséről szóló szabályok, vonatkoznak-e a korkedvezményes állományra, és ha igen, mennyiben?

Köszönöm.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) III. Fejezete 5. alcím 25?34. §-a rendelkezett a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről. Elvileg, a 26. § (2) bekezdése szerint A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.? lehetünk tagok, de egyetlen adójogi szabálymódosítás sem vonatkozik ránk, tehát nincs értelme (minden adójogi szabály kihangsúlyozza, hogy csak az öregségi nyugdíjas tagokra vonatkozik a kedvezmény).

A jogi kérdésem:

Tisztelt Hölgyem/Uram! A 2017 évi LIV. törvény rendlekzik a kereset korláttal (röviden csak 18 szoros) kapcsolatban azokról akik szolgálati járadékban részesülő tartalékosként részt vettek a határ menti feladatokban. Elvileg ez a törvény módosította a 2011 évi CLXVII törvény 11§ (2) bekezdését. Ennek a törvénynek a 27§-a pedig úgy rendelkezik, hogy az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvénnyel módosított 11. § (2) bekezdését a 2017. június 30-át követő időszakban teljesített tényleges szolgálatra tekintettel kifizetett juttatásra kell alkalmazni. Tehát ha jól értelmezem, akkor akik 2017.06.30-ig a határon töltöttek 2hónapot azokra ez nem vonatkozik és az ezért kapott összeg miatt egy adott hónaptól megszünhet a szolg álati járadéka.Ha ez tényleg így van, akkor én úgy érzem, hogy ez nagyon nem szép dolog azokkal szemben akik akkor voltak a határon. Amennyiben ez így van tervez-e a KNOÉ bármilyen lépést ennek megváltozatására, egyáltalán lehet-e tenni valamit ennek módostására, hogy ne 2017 júnis 30-tól, hanem 2017 január 1-től legyen érvényben mint egy teljes rendes adó év.

Az Ön által hivatkozott törvény a következőket tartalmazza.

A 2017 évi LIV. törvény 16-19. §-sa módosította A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt.

16. § (1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 5. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]

„c) a jogosult önkéntes tartalékos szerződést - ide nem értve a honvédelmért felelős miniszter rendeletében meghatározott, területvédelmi feladatok ellátására irányuló önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződést - kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig.”

(2) A Kenytv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (3) bekezdés c) pontja szerinti szerződés megkötéséről, megszűnéséről a szolgálati járandóság összegének pontos meghatározása érdekében a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve minden hónap 20. napjáig értesíti a nyugdíjfolyósító szervet. A szerződés megkötéséről szóló értesítés alapján a nyugdíjfolyósító szerv az önkéntes tartalékos katona - ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter rendelete szerinti, területvédelmi feladatokat ellátó önkéntes tartalékos katonát - részére megállapított és folyósított szolgálati járandóság összegét, és annak változását a szolgálati járandóság összegének pontos meghatározása érdekében közli a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervével.”

17. § A Kenytv. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Szolgálati járandóság esetén a Tny. 83/B. § (1) bekezdése szerinti éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel kifizetett, a kifizető szerv által - a kifizetést követő hónap tizedik napjáig - a nyugdíjfolyósító szerv számára bejelentett összegű juttatásait.”

18. § A Kenytv. a következő 27. §-sal egészül ki:

„27. § Az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvénnyel módosított 11. § (2) bekezdését a 2017. június 30-át követő időszakban teljesített tényleges szolgálatra tekintettel kifizetett juttatásra kell alkalmazni.”

19. § A Kenytv. 11. § (1) bekezdésében a „szüneteltetésére” szövegrész helyébe a „szüneteltetésére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -” szöveg lép.

Sajnos ebből egyértelmű, hogy csak a 2017 július 1 utáni szolgálatra vonatkozik, így a korábbi szolgálatért kapott összeg bele számít a kereset korlátba.

Már felvettük a kapcsolatot Kónya Péterrel és kértük, hogy az őszi ülésszakon amennyiben módja van rá tegyen módosító javaslatot, hogy 2017 január elsejét követő időszak keresménye ne számítson bele a kereset korlátba. Úgy véljük, hogy diszkriminatív, hogy ugyan azon szolgálat ellátásáért kapott jövedelem egyszer beszámít egyszer pedig nem a kereset korlátba egy adott adóéven belül.

Ezen felül tervezi a KNOÉ egy MTI közlemény kiadását, melyben felhívja az ellenzéki pártok képviselőinek figyelmét erre a diszkriminatív törvényre, illetve tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy a haza szolgálatát ellátó önkéntes tartalékosok ugyan azon munkavégzéséért kapott juttatást két féle kép kezeli a törvény.

Reméljük, hogy sikerül valami eredményt elérni, de sajnos ez nem tőlünk fog függni.

KNOÉ

A jogi kérdésem:

1960-ban születtem ezért a Kormányhivatal eljárást indított a nyugdíjbiztosítási adataim egyeztetése céljából. A nyugdíjamat már megállapították 2007-ben igaz azóta szolgálati járandósággá változtatták. Arra szeretnék választ kapni milyen hatása lehet az adategyeztetésnek a szolgálati járandóságomra illetve később a nyugdíjamra?

A Nyugdíjbiztosító a hatályos jogszabályok alapján egyeztet most mindenkivel, aki 1960-ban született. Ha jól tudjuk, akkor a hivatásos szolgálati idejéről semmi információjuk nincs.

Mivel Önökre járandóságosokra a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény 18. § (1-3) bekezdése vonatkozik, melyben az alábbiak olvashatók:

18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregsé- gi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesül és időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.

Ezek alapján Önöknek nem kell újra megállapítani a nyugdíjukat csak amennyiben Önök is kérik. Ezt azonban nem érdemes kérni, mert az új megállapítás esetén a korábbi szolgálati nyugdíjnál figyelembe vett kedvezmények nem lesznek érvényesek, így nagy valószínűséggel sokkal kevesebb összegre jön ki, mint amennyi a szolgálati járandóság levonás nélküli összege.

Válok. A bíró igazságügyi pszichológust rendelt ki, mivel nem tudott dönteni. A szakértő az anyának javasolja a 16 éves gyermek elhelyezését. Megfogja kapni a gyereket annak ellenére, hogy az anya pszichiáterhez jár 3 havonta. Mit tudok tenni, hogy a gyermek hozzám kerüljön? Most lesz az 5 tárgyalás. Köszönöm a segítséget.

Az igazságügyi pszichológusnak nagy valószínűséggel azt a kérdést tette fel a bíróság, hogy az anya (ha az apára is kirendelte a szakértőt akkor mindkettő) alkalmas-e a gyermek nevelésére, testi szellemi fejlődését veszélyezteti-e. Személyes vizsgálat alapján és a rendelkezésre álló orvosi iratokra figyelemmel alakítja ki álláspontját és terjeszti a bíróság elé, amit tárgyaláson (amennyiben szakértő megjelenése szükséges, mert valamelyik félnek kérdése van annak jelenlétében) ismertet, majd a bíróság annak elfogadásáról dönt és meghozza az ítéletet. Nagyon nehéz így prognózist adni. Nem tudom fiú, vagy lánygyerekről van szó, eddig ki nevelte. Amennyiben ítélet születik és önnek kedvezőtlen, fellebbezési jogával élhet. Az ítélet indokolásából ki kell derülni, hogy a szakvéleményt elfogadta-e a bíró és azt is lehet külön támadni. A legfontosabb a gyermek érdeke!

Itt egy házassági bontóperről van szó az összes járulékos kérdéssel (gyerek, lakás autó) együtt, amiben peren kivűl nem tudtak megegyezni. Ha mindent tényszerűen feltárnak, a bíróság dönteni tud valamennyi kérdésben, így a gyerek nevelésről gyerektartásról is. (Ha egy lakásban laknak az elhelyezés, láthatás nem probléma) Mint irtam, ha nem felel meg a döntés a másodfokú biróság elbirálja a fellebbezést. Nem tudok arra nézve további tanácsot adni mit tehetne még. Ezek a jogi lehetőségek.

Tisztelettel érdeklödnék azzal kapcsolatban, hogy miként lehetséges az, hogy sajtóhírek szerint már elkezdték kótyavetyélni a kormány közeli vállalkozóknak a Buda-Cash vagyonkörébe tartozó cégeket, miközben a károsultak (pl. volt Honvédpénztár tagok) semmilyen kárpótlásban nem részesültek. Hol van ilyenkor az a felszámolóbiztos aki anno egy szabályos átutalást képes volt megakadályozni a 'vagyonmentés' érdekében?

Teljesen egyetértünk Önnel. Egyesületünknek egyik legfőbb témája volt a Honvéd Pénztári tagok megtakarítása, melyről számos konferenciát is tartottunk prominens meghívottakkal. Sajnos a valós tapasztalat az, hogy mind a privatizáció, mind a felszámolási eljárás melegágya a fillérekért történő értékesítésnek, és természetesen azok jutnak hozzá áron alul, akik megfelelő belső információval és magas szintű támogatottsággal rendelkeznek. A felvetett kérdés rávilágít arra, hogy egyre több károsultban fog erősödni a korrupció okozta sérelem dühe, ahogy nyílik az életszínvonal-mutató ollója, azaz, ahogy szegényednek egyes rétegek, szemben azzal a maroknyi emberrel, aki elképesztő mértékben gyarapszik. A tapasztalat az, hogy éppen azok az elszámoltatási biztosok gazdagszanak a leglátványosabban, akik a közvagyon védelme érdekében megakadályozták azt, hogy a vagyont, a jogos tulajdonosuk kapja vissza. Egyesületünk azonban szerénytelenség nélkül állíthatja, hogy részben lobbi-tevékenységünknek köszönhetően, várhatóan a Honvéd Pénztár tagjai immáron ígérettel (bár tudjuk, még a konkrét, egyedi nyugdíjazási határozat, avagy a nyugdíj megállapításával vállalt állami kötelezettség sem elegendő gyakran) bírnak a kártalanításra, melyet türelmetlenül várunk. Amint konkrét jogszabály, avagy egyéb ígérvény birtokába kerülünk, haladéktalanul közzétesszük!

Tisztelt Vezetőség! Azt szeretném megkérdezni, hogy igaz-e, hogy ha szolgálati járandóságos személy bűncselekményt követ el, akkor megvonhatják tőle a szolgálati járandóságot? Ha igen, melyek ezek a bűncselekmények? Előre is köszönöm a segítséget!

Korábban valóban tartalmazta azt a 2011. évi CLXVII. törvény 14. §-a, hogy büncselekmény elkövetése esetén szünetel a járandóság. Ezt azonban a 2016. évi LXVII. törvény 106. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2016.06.18.-i hatállyal.

A jelenleg hatályos jog szerint nem vonhatják meg a járandóság folyósítását, büncselekmény elkövetésének esetében sem.

Egy hozzátartozómra vonatkozóan van kérdésem. Ö elönyugdíjas és kb. 8 éve együtt élt egy szolgálati járandóságos katonával, aki a közelmúltban elhunyt. Nincs hivatalos élettársi kapcsolatról írásos dokumentumuk, "csak úgy" együtt éltek. Szeretném kérdezni, hogy az özvegyi nyugdíj Öt megilleti-e vagy sem? Egyáltalán szolgálati járandóságos után özvegyi nyugdíj megállapítható-e? Köszönettel és tisztelettel!

A lényeg: a vázolt esetben nincs semmilyen lehetöség özvegyi nyugdíj igénylésére még akkor sem, ha az elhunyt öregségi nyugdíjas és nem járandóságos lenne. Az élettárs akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha legalább 10 évig az elhunyt halála elött folyamatosan együtt élt, vagy legkevesebb 1 évig éltek együtt és az együttélésböl közös kk. gyermek származott.

Van még egy feltétel ami a házasság esetén is kötelezö - az özvegynek el kell érnie az öregségi nyugdíjra irányadó életkort, itt az elönyugdíj irreleváns.

Sajnálom, hogy nem kedvezö a válaszom, de a biztos elutasítás miatt nem érdemes a nyugdíjat megigényelni, hiszen egyetlen feltétel sem állapítható meg.

A kérdésem az lenne, hogy van-e valamilyen jogi út arra nézve, hogy a feleségem jogosult legyen az én szolgálati járandóságom valamennyi százalékára elhalálozásom után, amennyiben a halál az öregségi nyugdíj korhatár elött történik. (nyugdíjnál az özvegyi nyugdíj volt)

Az ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultság a fennálló házasság alapján meg fogja illetni a feleséget. Hogy az egy év letelte után özvegyi nyugdíjra jogosult lesz-e, az a feleség életkorától, illetőleg egyéb TB ellátásban való részesülésétől függ.

Erre vonatkozó további feltételeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 47.§ (2) bekezdésében foglaltak tartalmazzák azzal, hogy amennyiben a szolgálati járandóságban részesülő személy elhalálozását követő 10 éven belül ezek a feltételek bekövetkeznek, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feléled (47.§ (3) bekezdése).

Egyik tagunk kérdése:

Feleségem 2012-ben ment nyugdíjba, mint hivatásos katona. A Honvéd Egészségpénztári ügyről van szó. Van-e esély arra, hogy azok is megkapják a bennragadt pénzüket (nekünk ez több, mint 500.000,-), akik a 457/2016. (XII.23.) Kormány r. nagyon szűkös időkorlátjába nem férnek be?

Másik tagunk kérdése:

Hivatásos állományú katona voltam. Azt olvastam az Interneten, hogy februártól igényelhetnek kártalanítást azok az egészségpénztári tagok, akik a honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél dolgoztak a DRB csoport csődjének idején, és bent ragadt a megtakarításuk.

A Questor-ügy kapcsán, a Honvéd Egészségpénztár komoly károkat szenvedett el, melynek következtében a pénztári tagok maguk is károsultak lettek a részletezni nem kívánt, de enyhén szólva is gyanús körülmények között zárolt kifizetések miatt.

A Honvéd Egészségpénztár, mint jogi személy károsultjainak kártalanítására az általános szabályok vonatkoznak. Így általánosságban a tagok kártalanítására, annak esélyére (azaz a kártalanítási kötelezettség alá eső befektetési- és vagyonhányad mértékére) így csak a Honvéd Egészségpénztár tud felvilágosítást adni, de ő is csak a kártalanítási eljárás befejezését követően. Itt a magánszemély károsultakkal egy sorban, velük egy tekintet alá esve harcol az Egészségpénztár a minél teljesebb körű kártalanításért, de ennek esélyét megbecsülni még nagyon korai lenne (sajnos)! Valószínű azonban, hogy a kártalanítás során a Honvéd Egészségpénztár-t végül megillető kártalanítási összegbe beszámítással fogja érvényesíteni a Kormányzat a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományának kártalanításáról szóló 457/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet már kifizetésre kerülő összeget, amely így gyakorlatilag elsőbbséget biztosít majd az aktív rendvédelmi dolgozóknak, illetve azoknak, akiknek 2015. március 05. és 2016. december 31. között szűnt meg a szolgálati jogviszonya.

A kormány a fent hivatkozott rendelet megalkotásával egy többlet garanciát biztosított, de kizárólag a fenti kedvezményezetti körnek, kifejezve ezzel nem túl megtisztelő véleményét azokról, akik akár 2015. március 05-ét megelőzően, akár 2017. január 01-ét követően hagyták el testületüket, függetlenül attól, hogy mennyi szolgálati idő után, vagy milyen okból tették azt??

Letöltöttem az Ügyfélkapuról a NAV által készített bevallás-tervezetet. Ebben szerepel a 2016-ban elvégzett megbízásos munkám összege, de a járandóság nem. Elfogadhatom én ezt ebben a formában, vagy kénytelen leszek bevallást készíteni?

Az adóbevallást nyugodtan fogadja el, ha csak a szolgálati járandóság nincs benne feltüntetve, minden más jövedelem igen.

A szolgálati járandóság nem SZJA köteles jövedelem, ezért azt nem kell benne feltüntetni. (Anélkül is tudnak róla, és ha véletlenül átlépi a bérminimum másfélszeresét, azonnal visszafizettetnék a járandóságot, késedelmi pótlékkal együtt.)

A szolgálati járandóságommal kapcsolaban volna kérdésem. Azt vettem észre, hogy a 2016-ban megállapított 4.000,- Ft-os emelést nem tartalmazza a folyósított összeg. 2017. évre szintén elmaradt az emelés kifizetése. Lehet-e valahogyan az elmaradt összegeket visszaigényelni? Nem tudom más jelezte-e ezt a problémát, de valószínü, hogy nem én jártam csak így. Köszönöm, hogy foglalkoznak a problémámmal. Munkájukhoz sok eröt és jó egészséget kívánok!

2016. évben kiküldött értesítő adattartalma megváltozott. A korábbi években a csökkentés összege mindig úgy került feltüntetésre, hogy abban az adott évi emelés nem volt benne. Sajnos ez a szövegből nem derül ki hiszen mind a két esetben a csökkentés összege az oszlop neve. Az adott évi járandóság összegét úgy lehetett kiszámítani, hogy az ellátás összegéből le kellett vonni a csökkentés összegét és hozzáadni az emelés összegét. A 2016-ban és 2017-ben kiküldött értesítőnél azonban úgy jön ki az adott évi járandóság összege, hogy az ellátás összegéből le kell vonni a csökkentés összegét. Az emelés összegét viszont nem kell hozzáadni. A 2016-os ellátás összegét ha beszorozzuk 1,6 %-al, vagyis az emelés %-ával, akkor megkapjuk a 2017-es értesítőn szereplő ellátás összegét és ha abból levonjuk a csökkentés összegét, akkor megkapjuk a csökkentett, emelés utáni összeget. Ellenőrizhető is, hogy az emelést megkapja-e valaki, hiszen amennyiben a 2016-os járandóság összegét szorozzuk 1,6%-al (1,016-al), akkor megkaphatjuk a 2017-es járandóság összegét.

Önkéntes Müveleti Tartalékosi szolgálat mellett jár vagy nem jár az utazási kedvezmény? Van ahol adják, van ahol nem. Ahol én teljesítek szolgálatot ott nem. Kérdésem az lenne, hogy melyik a helyes álláspont?

1) Egyáltalán nem adható?
2) Adható?
3) Ténylegesen szolgálat esetén?

Nagyon úgy tünik, hogy ebben a kérdésben nem a jogszabályok, hanem az eljárók részéröl az ÖMT állománnyal szembeni szimpátia vagy unszimpátia dönt.

Sajnos, az önkéntes tartalékos szolgálat nem tartozik a kedvezményezetti körbe. Ezért nem javaslom a téma feszegetését, mert úgy tűnik, vannak olyan helyek, akik annak ellenére, hogy nincs rá vonatkozó jogszabály, ellátják ezt az állományt is, mintegy többletjuttatással. Ebből nagy valószínűséggel több jogosultság nem lesz, csak elveszik azokét is, akik nem egészen jogszerűen mégis kapják??..

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet

7. § (1) "Utazási utalvány" alapján évente 12 alkalommal, az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazásra jogosult:
a) 23 a költségvetési szervek és intézmények ? beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is ? közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszony, ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is, keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója,

Rendőr voltam, és súlyos derékzsába miatt nyugdíjaztak. Az orvos nem készített véleményt, hogy ez a betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő volt, hiszen rendelkeztem 25 éves szolgálati viszonnyal, így nyugdíjba mehettem. 2012.-ben amikor megszüntették a nyugdíjas státuszt és járandóságos lettem, már fontos lenne ez az orvosi vélemény, mert megmaradt volna a nyugdíjam teljes összege. Néhány éve sajnálatosan olyan súlyos betegségem lett, hogy transzplantáción is átestem és jelenleg is kezelnek. Van arra mód, hogy visszakapjam a teljes összegű nyugdíjamat levonás nélkül?

Sajnos, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 4.§ (4) bekezdése kifejezetten nevesíti a családi kedvezményt, mint a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető kedvezményt, így amennyiben az SZJA tv. 40.§ (1) bekezdésében nevesített (fogyatékossági) személyi adókedvezményre utalt a kérdés, úgy sajnos a válasz: nincs rá lehetőség, mert az csak az összevont adóalap adóját csökkentheti. Ez a lehetőség, egyebekben havi 6.375.- Ft-ot jelentene.

40. § (1) bek. Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

Ugyanakkor súlyosan fogyatékos magánszemélyek fogyatékossági támogatásának (ez a betegség jellegétől függ) lehetőségét érdemes lenne megbeszélni az orvossal, hátha valahogy bele lehetne passzírozni a gerincproblémákat és ez utóbbit együtt. Ezt így nem tudjuk megítélni, mert arra többnyire mozgásszervi probléma nyújtana alapot, viszont összegét tekintve 19.500 Ft/hó, vagy halmozott súlyos fogyatékosság esetén 24.000.- Ft bevételt jelenthetne.

A nyugdíjfolyósító levelet írt a járandóságban részesülőknek egyeztetés céljából. A kérdések között szerepel pl., hogy mennyi munkaviszonyuk van. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha már egyszer megállapították a nyugdíjunkat, akkor most mit is szeretnének? A cél, hogy csökkentsék majd a nyugdíjunkat, amikor betöltjük a korhatárt?

Mivel 2012.01.01 óta a korkedvezményes nyugdíjasok nem minősülnek nyugdíjasnak, így rájuk vonatkozóan is érvényes az, hogy a Nyugdíjfolyósító köteles egyeztetni a munkaviszonyban töltött időt.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan újra meg fogják állapítani a nyugdíjat, csak annyit jelent, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésekor a járandóságban részesülő választhat, hogy kéri a nyugdíj újra számíttatását vagy él a 2011. évi CLXVII. törvényben meghatározottakkal, vagyis azt választja, hogy a járandóságát nyugdíjként folyósítsák a továbbiakban természetesen már a levonás nélkül.

Persze a korhatár betöltését követően

A magyar jog is orvosolja, azt a borzalmasan negatív magatartást, amikor a válást követően a volt feleség negatív, hazug módon befolyásolja a vele élő gyerekeket, és az apjuk ellen hangolja őket, akkor van jogorvoslati lehetőség? Természetesen függetlenül a koruktól, hiszen amennyiben egy irányból kapnak információkat, az alapján alakítják ki véleményüket. – Nyilván ismert Önök előtt a DRMMS, azaz a „Divorce Related Malicious Mother Syndrome” fogalma.

Ma Magyarországon a nagykorú, cselekvőképes polgárok véleményének akár pozitív, akár negatív befolyásolására nincs semmiféle eljárási lehetőség!

A felnőtt, cselekvőképes polgárok jogosultak saját véleményük kialakítására, és ebben senki nem akadályozhatja meg őket, senki nem döntheti el helyettük, hogy mit gondoljanak valamiről, vagy valakiről.

A pszichológus szakértő, hazugságvizsgáló mind az eljárási cselekmények körébe tartozik, márpedig eljárás nélkül nincs eljárási cselekmény sem. Megjegyzendő, hogy mind a pszichológus szakértő, mind a poligráf a nagykorú, cselekvőképes polgárok beleegyezése esetén alkalmazható, kényszercselekményként egyébként is csak kivételesen, de akkor is az eljárás jellegétől függően. Esetünkben pedig semmiféle eljárásra nem ad okot a körülírt eset.

_____Vissza az oldal elejére_____