2016. évi Bírósági EU és egyéb jogorvoslati információk

Tisztelt Tagjaink!

A Kormányzat törvény tervezetet készített a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és a kapcsolódó más törvények módosítására

A javaslat kiterjeszti a Hszt. hatályát annak érdekében, hogy a rendvédelmi járadékra vonatkozó, a Hszt. rendszerében elhelyezett szabályozás a már nem hivatásos állományban lévő, rendvédelmi járadékban részesülőkre vonatkozóan alkalmazható legyen. A közeli hozzátartozók beépítése azért szükséges, mert a javaslat a rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő halála esetén ennek ténye és időpontja tekintetében bejelentési kötelezettséget ír elő.

  • A tervezet rögzíti egyrészt a rendvédelmi egészségkárosodási járadék célját, azaz a korábban elért jövedelem pótlása, másrészt meghatározza a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság együttes feltételeit.
  • Elsődleges kötelezettségként rögzíti, hogy a rendvédelmi szerv köteles az érintett egészségi állapotának megfelelő másik szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört találni
  • A tervezet részletesen leírja a járadék-jogosultság megállapításának eljárási szabályait
  • A járadék megállapítása határozott időre szól, igazodva a rehabilitációs hatóság által megadott felülvizsgálati időpont(ok)hoz (ez orvos-szakmai kérdés, a rehabilitációs hatóság határozatában meghatározza ezt).
  • A javaslat a járadék mértékére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. A járadék mértéke tekintetében a korábbi illetményt (egy hónapra eső távolléti díj) kell figyelembe venni, a tervezetben meghatározottak szerint
  • A javaslat bejelentési kötelezettséget ír elő a járadékra jogosultnak, valamint halál esetén a közeli hozzátartozónak. Szabályozásra került a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésének rendje.
  • A javaslat szabályozza, hogy mi alapján szűnik meg a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultság
  • A javaslat adatkezelési rendelkezéseket tartalmaz annak érdekében, hogy az országos parancsnok a járadékot megállapító határozatot meg tudja hozni
  • A javaslat módosítja a Hszt. felmentésre vonatkozó előírásait is
  • Cafetéria 2016. év
    juttatás kedvezményes mérték határa
    üdülési szolgáltatás minimálbér
    munkahelyi étkeztetés havi 12.500 Ft
    Erzsébet-utalvány havi 8.000 Ft
    Széchenyi Pihenő Kártya - szálláshely évi 225.000 Ft
    Széchenyi Pihenő Kártya – vendéglátás évi 150.000 Ft
    Széchenyi Pihenő Kártya – szabadidő évi 75.000 Ft
    iskolakezdési támogatás gyerekenként a minimálbér 30%-a
    helyi utazásra szolgáló bérlet bérlet ára
    önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetés havonta a minimálbér 50%-a
    önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetés havonta a minimálbér 30%-a
    foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe befizetés havonta a minimálbér 50%-a
    lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás adómentes, 5 évben összesen 5 millió Ft
    sportrendezvényre belépőjegy, bérlet nincs korlát
    kulturális szolgáltatás igénybevételére bérlet, jegy, stb. évi 50.000 Ft

    Cafetéria 2017. év
    juttatás kedvezményes mérték határa
    készpénz Szja tv. szerinti éves keretösszeg, 100.000 Ft
    Széchenyi Pihenő Kártya - szálláshely évi 225.000 Ft
    Széchenyi Pihenő Kártya – vendéglátás évi 150.000 Ft
    Széchenyi Pihenő Kártya – szabadidő évi 75.000 Ft
    lakáscélú felhasználásra nyújtott támogatás adómentes, 5 évben összesen 5 millió Ft
    sportrendezvényre belépőjegy, bérlet adómentes, nincs korlát
    kulturális szolgáltatás igénybevételére bérlet, jegy, stb adómentes, évi 50.000 Ft

  • A kedvezményesen adózó juttatások köre tehát jelentősen csökkent. A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szeresére kell 15% személyi jövedelemadót és 14% EHO-t fizetni. A teljes közteher 2017-ben is 34,51%.
  • További újítás, hogy a készpénzre és a Széchenyi Pihenőkártyára együttesen, kedvezményes adózással az Szja tv. szerinti mértékben adhat a munkáltató. Ez a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak esetében 200.000 Ft, a versenyszférában 450.000 Ft.
  • A rendvédelmi egészségkárosodási járadékkal összefüggésben a Becsületbíróságra vonatkozó speciális rendelkezéseket állapít meg.
  • A Hszt. felhatalmazó rendelkezései kiegészítésre kerülnek a járadék tekintetében. Egységesen a rendészetért felelős miniszter kap felhatalmazást miniszteri rendelet kiadására valamennyi, a Hszt. hatálya alá tartozó szerv esetében.
  • A javaslat a hivatásos állományba visszavétel szabályát is módosítja. Jelenleg visszavételre a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig van lehetőség.
  • A rendvédelmi egészségkárosodási járadékban jogosultak esetében ez a korlát a módosítás következtében kikerül, vagyis egészen a hivatásos szolgálat felső korhatáráig lehetőség van a visszavételükre.
  • A rendelkezés tájékoztatási kötelezettséget ír elő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv részére.
  • E rendelkezés tehát taxatívan meghatározza a választható juttatások körét, a Hszt.-vel ellentétben további juttatások, vagy nem kedvezményesen adózó elemek nem választhatók.
  • A javaslat elfogadásával a kormánytisztviselők, köztisztviselők és az újonnan létrehozott állami tisztviselői kar tagjai is nagyobb jutatási körből választhatnak.

Szakértőink véleménye a tervezetről

A törvény tervezet az eddigi biztosítási rendszer helyett, a szolgálati feladatokkal összefüggő egészségügyileg alkalmatlanná vált állomány részére egy új rendszert tartalmaz. Tehát egészségkárosodás esetén részben pótolná a kiesett jövedelmet. Az előzetes információk szerint erre a tervezett rendszerre százmillió forintos forrást biztosítottak

Ez azért is érdekes, mert több aktív rendvédelmi dolgozó indított munkaügyi keresetet, mert a szolgálati helyének vezetése az éves béremelés helyett csökkentette az illetményét. Többen pert nyertek, de az ügynek teljesen még nincs vége, hiszen sok ügyben felülvizsgálati kérelem van folyamatban.

Mi csak azt kérdezzük, hogy a korábban beharangozott életpálya modell "szemfényvesztés?" A jelenlegi törvény tervezet is az?

Azt azért szögezzük le, hogy ez a jogszabály tervezet, semmilyen vonatkozásban nem tartalmaz rendelkezést a jelenleg járandóságban részesülő rétegre. Tehát a jelenlegi járandóság változatlan mértékű marad!

Szakértőink a jelenleg egészségügyi problémák miatt semmilyen ellátásban nem részesülő, egy fillér nélküli életbe kényszerített volt kollégáink vonatkozásában is meg tették észrevételeiket:

  • A Hszt. hatálya alá tartozó személyek vonatkozásában nagy elégedetlenség tapasztalható. Csökken az átlagéletkor, nagy az elvándorlás, kevés a juttatás és a bérezés. A tervezet ennek megakadályozását vagy csökkentését célozhatta meg!
  • Ez tervezet, amennyiben megszavazásra kerül - bár ne felejtsük ki a módosító indítványokat - 2017. évben, vagy később lép hatályba. Nem tudni, hogy mi és milyen mértékben valósul meg belőle, egyáltalán megvalósul-e.
  • A jelenleg nyugdíjától megfosztott réteg, akik korábban a Hszt. hatálya alá tartoztak, jelenleg járandóságosként nem tartoznak a Hszt. hatálya alá, tehát annak rendelkezései nem is vonatkoznak rájuk!
  • A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény visszaható hatállyal vette el a nyugdíjat. Célszerű lenne, ha ez a tervezet vonatkozna a nyugdíjától, sőt a járandóság lehetőségétől is megfosztott egészségromlott rétegre is. Magyarul ez az új Hszt. is visszaható hatályú lenne, e vonatkozásban!
  • A KNOÉ-nak erre fel kell hívni az ország közvéleményének a figyelmét, a törvényhozást pedig fel kell szólítania, hogy a meglehetősen jogsértő 2012-ben végrehajtott visszaélését enyhíteni tudná, ha az ellátás nélkül maradt volt kollégáinkról is gondoskodna!

Valójában a tervezet arról szól, hogy a rendvédelem területén azoknak a hivatásos állományúaknak – függetlenül a szolgálati idejüktől – akik olyan egészségkárosodást szenvednek el, amely alkalmatlanná teszi őket a további hivatásos szolgálat ellátására, a nyugdíjkorhatár eléréséig, havi, rendszeres egészségkárosodási járadékot biztosítana.

Kónya Péter független országgyűlési képviselő, az alábbi témában intézett kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, valamint Simicskó István honvédelmi miniszternek.

  1. Tervezik-e a katonáknál is az egészségkárosodási járadék bevezetését?
  2. Ha nem tervezik, miért nem?
  3. Lesz-e visszamenőleges hatálya az egészségkárosodási járadékot biztosító törvénymódosításnak

Kónya PÉter megfogalmazta továbbá, hogy 2012 január 1-ig, amikortól megszűnt a szolgálati nyugdíjrendszer és emiatt számos olyan rendőr, katona, tűzoltó, börtönőr, katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági hivatásos maradt mindenféle ellátás nélkül, akik olyan egészségkárosodást szenvedtek, hogy alkalmatlanná váltak a hivatásos szolgálatra és ezért leszerelték őket?

A KNOÉ vezetőségének egyértelmű véleménye, hogy ennek érdekében lépéseket teszünk, és a 2016. október 14-i konferenciánkon megfogalmazzuk a véleményünket és a meghívott vendégeink figyelmét felhívjuk. Az országgyűlési képviselők figyelmét pedig névreszóló levélben hívjuk fel és ismertetjük az érintett egy fillért nem kapó, napi megélhetési gonddal küzdő tagjainkkal összefüggő részletek!

_____Vissza az oldal elejére_____

Tisztelt Tagjaink!

Mint ahogy erről korábban már hírt adtunk, a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 78117/13 ügyszámú Fábián v. Magyarország ügyben Magyarországot elmarasztaló döntést hozott! A döntés a megkülönböztetés tilalma és a tulajdon védelmével összefüggésben született. A beadvány tartalma arról szól, hogy pl. egy parlamenti képviselő vagy egy polgármester felveheti a nyugdíját a fizetése mellett is, de más beosztású közszolgálati személyekre ez nem vonatkozik. Az EJEB ítélete szerint ez jogsértő! Magyarországon több ezren lehetnek érintettek.

Az emberi jogok európai egyezménye szerint tilos az emberek:

  • nem, faj, szín, nyelv,
  • vallás, politikai vagy egyéb vélemény,
  • nemzeti vagy társadalmi származás,
  • nemzeti kisebbséghez tartozás,
  • vagyoni helyzet,
  • születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetése.

A KNOE Egyesület és szakértői véleménye szerint ez a járandóságban részesülő rétegre is vonatkozik, az alábbi okok miatt:

  • Az EJEB a Pilot ügyek alapján meghozott döntése szerint ez "csak" társadalom biztosítási átalakítás volt, nem vették el a keresetben szereplőktől a nyugdíjukat
  • Az Európai Bizottság, a magyar kormány tájékoztatása szerint csak átkeresztelte a nyugdíjat járandóságra, nem történt jelentős változás.

A KNOÉ 2015.12.23-an eküldte újabb beadványát. Ez a téma nem szerepel benne, mert újabb beadványt tervezünk küldeni e tárgykörben is. Jelen elküldött beadványunkat a néhány hónapja magyarországon kezdeményezett, majd elutasított eljárás alapozta meg:

  • A járandóságosokat érintő negatív hatások, melyeket jogszabályok határoznak meg
  • A jogszabályban meghatározott igazolvány csere elmulasztása

Kértünk, minden olyan tagunk, akiknek járandóságukat megvonták mivel a közszférában dolgoznak, jelentkezzenek! A beadvány elküldését követően is kiegészíthető további személyekkel beadványunk!

Akik eddig jelentkeztek, de nem küldték még meg irataikat kérjük ezt a lehető leggyorsabban pótolják, az alábbi iratok vonatkozásában:

  • A közszolgálati munkavégzést igazoló bármely dokumentumot (Fontos, hogy tartalmazza, hogy mikor kezdődött a munka és ha már vége, mikor lett vége)
  • A járandóság megvonásáról szóló határozatot vagy bármilyen dokumentumot
  • Az utolsó, megvonás előtti járandóság pontos összegét igazoló bármilyen dokumentumot

_____Vissza az oldal elejére_____

Tisztelt Tagjaink!

A KNOÉ vezetősége összegyűjtötte azokat a jogsérelmeket, azokat a negatív kormányzati intézkedéseket, melyek a volt korkedvezményes nyugdíjasokat, jelenleg járandóságosokat érinti. Ezen ügyekben, úgy ítéltük meg, hogy a kormányzati illetékesek ellen Magyarországon eljárást kezdeményezünk. Ez meg is történt, melyet az ügyészség meglehetősen szakmaiatlan határozatban elutasított. A határozat tartalma arra utal, hogy az eljáró ügyész, vagy nem értette meg, vagy nem akarta (vagy nem szabadott neki) megérteni a feljelentés tartalmát. A határozat konkrétumok nélküli, sok benne az általános jogi "terminus technicus". Sajnálatosan a korábbi EJEB "pilot judgement" eljárás, mely során a mi álláspontunk szerint szándékosan választottak ki három olyan beadványt, melyek nem vagy nem relég részletesen tartalmazták a negatív jogkövetkezményeket, a visszaható hatályt, a szerzett jogokat, valamint a diszkriminációt. Meg kell jegyeznünk, hogy mind három "pilot" ügyben az érintett személynek 300 ezer forint felett volt a nyugdíja. Az EJEB ezt lovagolta meg, hogy valójában nem történt jogsértés, hiszen a 16% egy jelentéktelen levonás, nem veszélyezteti a megélhetést, sőt semmi egyéb nem történt csak átkeresztelték a nyugdíjat járandősággá!

Persze az EJEB megkérdezte a magyar kormányzatot is, hogy mi is történt. Erre 2013. szeptember 11.-én dr. Tallódi Zoltán válaszolt a magyar kormány nevében. A válasz sok valótlanságot tartalmazott. Úgy véltük, hogy annak ellenére, hogy a KNOÉ beadványa nem volt a "pilot" ügyek között, (nyilván nem véletlenül) melyet nehezebben lehetett volna befogadhatatlannak nyilvánítani, segítünk, a reakció megfogalmazásában. Megírtuk dr. Tallódi cáfolatát és ezt elköldtük a Szolgálat és Becsület mozgalomnak, hogy használják fel, építsék be reakciójukba.

Ez a segéganyagunk az alábbiakat tartalmazta:

  • A tételes véleményünk elkészítése előtt le kell szögeznünk, hogy a magyar állam képviseletében dr. Tallódi Zoltán aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszéken óraadó tanár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Dr. Tallódi összességében tényeket nélkülöző, a jelenlegi kormányzat jóhiszeműségét alátámasztani, igyekvő választ készített, mely az EJEB félrevezetésére törekedett!
  • A 2. pontban azt írja a válaszadó, hogy a „külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban.” Ez a kijelentés nem valós, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdése 2007 óta rendelkezik arról, hogy olyan foglalkoztatók, akik korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat kötelezően 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie az alábbiak szerint:
    - 2007-ben a költségvetés ezt a befizetendő összeget teljes egészében átvállalta
    - 2008-ban a 13%-ból már 3,5%-ot a munkáltató fizetett,
    - 2009-ben a 13%-ból már 6,5%-ot,
    - 2010-ben a 13%-ból már 9,75%-ot
    - 2011-től a teljes 13%-ot a munkáltató fizette.
    - 2012 év folyamán, bár már nem lehetőség a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, ugyan csak 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett a meghatározott foglalkoztatóknak befizetniük.
    - 3,5 év alatt az ilyen címen befizetett összeg elérte a 35 Milliárd Ft-ot.
  • A kormány válaszában jelzi, hogy nem került minden jogorvoslati lehetőség kimerítésre. A jelenleg járandóságban részesülők nem kaptak új határozatot, nem volt mi ellen panaszt benyújtaniuk a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. A válaszban hivatkozott jogszabályi hely azt írja elő, hogy akkor nem kell csökkenteni a járandóságot 16%-al, ha a nyugdíjazásukkor minősítő határozatot is kaptak. Azonban egészen a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérő1, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény életbe lépéséig nem volt relevanciája a minősítő határozatnak, az semmilyen előnnyel nem járt, sőt a foglalkoztatók számára kedvezőtlen lett volna annak kiadása, hiszen a munkavállaló akár perelhetett is kártérítésért. A minősítő határozatok kiadásának jogvesztő határideje van, vagyis a 2011-es jogszabály meghozatalakor már nagyon sok esetben lejárt a határidő. Ha nem volt minősítő határozat, akkor hiába volt egészségkárosodás a nyugdíjazás indoka, nem volt jogosult a 16% megtartására.
  • Dr. Tallódi által megfogalmazottak szerint a kereső tevékenység esetén életbe lépő kereset korlát (minimálbér 18 szorosát meghaladó kereset) nem érinti a kérelmezőt sem állja meg a helyét, hiszen nincs kivétel ezen szabály alól a korkedvezményes járandóságosok esetében.
  • Nem igaz az sem, hogy a kérelmező ellátásra való jogosultságát a jogszabályváltozás nem érintette, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E. §. (3) bekezdése alapján: „„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
  • A magyar állam válasza sajnálatosan félrevezetni igyekszik a Strasbourgi bíróságot, hiszen olyan privilegizált helyzetet fogalmaz meg az érintettek előnyére, mely a Kádár rendszerből „átmentett” hihetetlen juttatásokról beszél. Ez nem igaz, hiszen ebben a rendszerben a kodkedvezményes nyugdíjasoknak, különösen a rendvédelemben dolgozóknak több alapjogáról le kellett mondani, korlátozták a mozgási az utazási szabadságot és túlóra díj nélkül Magyarországon egy átlagos fizetésért végeztek heti akár 70-80 munkaórát is! Gyakori volt pl. a rendőrség állományában tartozóknál, hogy teljesen váratlan időpontban rendelték be az állományt, a bűnügyi nyomozók akár több napig sem mehettek haza és túlterheltek voltak, a havi 40-50 bűnüggyel! A dr. Tallódi Zoltán által megfogalmazottak a kormányzat által elkezdett indokolatlan negatív kampány érveire épül, mely ezt a réteget pusztán azért, mert szakmai tevékenységük egy részét a szocialista társadalmi rendszer idején végezték, vagy (2006-ért kívántak valamiféle bosszút állni) Ez olyan sértő, a médiában megjelent jelzőkkel illette ezt a réteget, pl. hogy Kádárhuszárok. ingyenélők, lábukat lóbálók stb.! Az igazságügyi-államtitkár dr. Répássy Róbert így fogalmazott: „Amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor többek közt azokat védik, akik rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Mi a logikai különbségtétel mondjuk egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között?"

Visszatérve Egyesületünk jelenlegi jogorvoslati kezdeményezéséhez, az ügyészség elutasító határozatának tartalma miatt, közvetlen levélben fordultunk a legfőbb ügyészhez, hogy rendeljen el vizsgálatot, hogy a határozat megfelel-e egy demokratikus jogállamban hatályos jogszabályoknak, megfelel-e a Magyországon is kötelező közösségi jogi (aquis communautaire) előírásoknak. dr. Polt Péter semmilyen vizsgálatot nem rendelt el, semmilyen érdemi választ nem írt! A vizsgálatkérő beadványunkat panaszként kezelték és elutasították.

Az álláspontunk szerint a jogsértő ügyészségi határozat ellen kezdeményezett vizsgálati kérelmünket, mint panaszt, érdemi vizsgálat nélkül utasították el, mely felveti az ügyészség rosszhiszeműségét!

Ez, illetve az összes azóta folyamatosan tapasztalható diszkrimináció, mely megalapozza annak a lehetőségét, hogy újra az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljunk! Erre Magyarországon kizárólag a KNOÉ-nak van jogalapja. Így különösen:

  • Megkülönböztetés tilalma
  • A tisztességes eljáráshoz való jog
  • A hatékony jogorvoslati eljáráshoz való jog

Ezen eljárásban csak azon tagunkat képviseljük aki:

  • Tagdíj fizetési kötelezettségüknek a KNOÉ szabályzata szerint eleget tettek.
  • A kért nyilatkozatot aláírva (nem odagépelve, vagy számítógépes kaligrafikus betűtípust odatéve) megküldték
  • A Bíróság jóvoltából, lehetőségünk van a képviseltek listájának a bővítésére, így a nyilatkozat pótlására még nyitva van a határidő!