2015. év tagi tájékoztatás

Tisztelt Tagjaink!

2015.10.20

Újabb jogorvoslati lehetőség

Mint ahogy már erről adtunk tájékoztatást egyesületünk külföldi és magyar jogi szakértői sokat gondolkodtak azon, hogy milyen jogi út, és milyen újabb jogi lehetőség maradt még, a jelenleg folyamatban lévő Európai Parlamenti eljáráson kívül. A közös gondolkodás meghozta az eredményt, így az alábbi döntést hoztuk meg:

A vonatkozó dokumentumok a tagi felületen olvashatóak! Az új eljárás nem általános érvényű, kizárólag a KNOÉ azon tagjait érinti, akik tagi kötelezettségünknek eleget tettek! Ezek a kötelezettségek:

Egyesületünk által kezdeményezett jogi eljárások, a szakértői díjak és az ügyvédi költség ingyenes! Valamint minden a jogi eljárással összefüggő tevékenység is! Csak azon tagjainknak tudjuk ezt az ingyenes jogi eljárást biztosítani, akik eleget tesznek a tagi kötelezettségüknek tehát a szükséges adatokat rendelkezésünkre bocsájtják és kifizetik (akár visszamenőleg) az éves 2.000 Ft tagdíjat!

  • Büntető feljelentést teszünk kormányzati tisztségviselők ellen, a Legfőbb ügyészségen
  • A feljelentés elutasítását követően (ami nyilvánvalóan bekövetkezik) panasszal élünk
  • A panasz elutasítását követően újabb EJEB eljárás. Ez az újabb EJEB beadvány tartalmazza, a korábban már a feljelentésben szerepeltetett de elbírálatlan jogsértéseket!

A vonatkozó dokumentumok a tagi felületen olvashatóak! Az új eljárás nem általános érvényű, kizárólag a KNOÉ azon tagjait érinti, akik tagi kötelezettségünknek eleget tettek! Ezek a kötelezettségek:

  • Az igazolvány adatainak közlése! (A nyugdíjas igazolványról van szó, vagy akinek van járandóságos igazolványa. Akinek nincs igazolványa, ezt kell közölnie!
  • A személyes adatok megküldése (elsősorban a lakcím és a születési adatok kellenek, hiszen az eljárásban ezek nélkülözhetetlen adatok, valamint a nyugdíjazás éve, oka és a nyugdíj összege, természetesen a munkahely és beosztás is szükséges. A nyugdíjazással összefüggő adatok a határozatban benne vannak, a határozat megküldése elegendő!
  • A nyugdíjas határozat megküldése (Csak ezen dokumentum bizonyítja, hogy a jogi eljárásban szereplő személyek ténylegesen nyugdíjba vonultak)
  • A tagdíj befizetése (Sajnálatosan a KNOÉ csak abban az esetben tud működni, ha ki tudja fizetni azokat a költségeket, melyek szükségesek. Ezzel a kérdéssel sokat foglalkoztunk, de sajnálatosan még mindíg sok az elmaradás!)

_____Vissza az oldal elejére_____

Tagdíjakkal összefüggő döntésünk

A KNOÉ vezetősége úgy döntött, hogy a tagdíjjal elmaradt tagok vonatkozásában az alábbi intézkedéseket foganatosítja:

Aki csak a 2015. évi tagdíjjal van elmaradva:

  • 2015. július 1. napjától a tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!

Aki a 2014. és 2015. évi tagdíjjal van elmaradva:

  • A tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!
  • Aki figyelemfelhívás ellenére, sem fizeti meg az elmaradt tagdíját, az egyesületből kizárásra kerül és a vonatkozó jogszabályok szerint jogi úton követeljük az elmaradt összeget. (Az egyesületből kilépés vagy kizárás ellenére az elmaradt tagdíj kifizetése követelhető!

Aki a 3 vagy 4 évi tagdíjjal van elmaradva:

  • A tagi felület elérését egyesületünk informatikusa felfüggeszti és a belépési kísérletnél a program kiírja, hogy "TAGDÍJ BEFIZETÉSÉT KÖVETŐEN A HOZZÁFÉRÉS AKTÍV LESZ" A tagdíj befizetését követően a tagi felület elérését újra lehetővé tesszük!
  • Aki a KNOÉ vezetőségétől indokoltan azt kéri, és a KNOÉ vezetősége azt megalapozottnak tartja, az elmaradt tartozást 50% mértékben csökkentjük és a tagsági viszonyt reaktiváljuk!
  • Aki tagságának reaktiválását és a tagdíj tartozásának mérséklését nem kéri, a figyelemfelhívás ellenére, sem fizeti meg az elmaradt tagdíját, az egyesületből kizárásra kerül és a vonatkozó jogszabályok szerint jogi úton követeljük az elmaradt összeget. (Az egyesületből kilépés vagy kizárás ellenére az elmaradt tagdíj kifizetése követelhető és egyesületünk követelni is fogja!)

Egyesületünkkel összefüggő vélemények

Három tagunk, illetve az egyik tagunknak mondott személy, írt egyesületünknek véleményt. Azért mondjuk, hogy az egyikük tagunknak mondott személy, mert a blog oldalunkon írt névtelenül, és azt állította, hogy tagunk! Mi elhisszük és így értelmezzük a véleményét! Mindhárman erősen kifogásolták a vezetőség azon döntését, hogy a több évi tagdíjjal tartozó személyek vonatkozásában mérlegeljük az 50%-os kedvezményt. Mi mindezek ellenére úgy véljük, sőt tudjuk, hogy több tagunk nagyon alacsony járandóságot kap és meglehetősen szegényes körülmények között él! Ezért gondoltuk azt, hogy azon tagjaink, akik szeretnének a jogorvoslati eljárásban részt venni, de nem tudtak fizetni, kedvezményt kapjanak! Ezt a jelzéseket mérlegelve döntjük el, kiszűrve, a hanyag vagy nyerészkedésre törekvő személyeket! A KNOÉ segíteni akar, természetesen a tisztességes, az egyesületi feltételeknek megfelelő tagjainknak!

A KNOÉ vezetősége úgy véli, hogy azok a kifogások nem elfogadhatóak, melyek szerint a tagunk nem tudta, hogy egy egyesületben kötelező a tagdíj, azt gondolta, hogy az ingyenes, továbbá összekeveri az egyesületet egy pertársasággal, és azt állítja, hogy a honlapunkon lévő tájékoztatást nem olvasta! Összességében, a peres eljárásokban kizárólag azon tagjainkat képviseljük, - tesszük ezt a többség érdekében -, akik eleget tesznek a fentiekben részletezett feltételeknek!

A KNOÉ egy hivatalosan bejelentett nonprofit szervezet, melynek fizetési, könyvelési és beszámolási kötelezettsége van. A KNOÉ nem kap támogatást, a KNOÉ nem kap senkitől egy fillért sem, csak a tagjai által befizetett tagdíjból és esetleges adományokból működik! Több tagunk írta, hogy nem is értik mire fizessenek, hiszen nem nyertük meg az ügyeket, mert rosszul és szakszerűtlenül dolgoztunk! Ezen tagjainkat, akik így gondolkodnak, felszólítjuk, hogy önként lépjenek ki az egyesületből és az elmaradt tagdíjukat önként fizessék ki!

A KNOÉ vezetése úgy döntött, hogy azon személyekkel szemben, akik egyesületünk lejáratására a jóhírünk csorbítására törekednek, nyílt mások által hozzáférhető oldalakon, közösségi oldalakon állítanak hazugságokat, a civiliszikai szabályok alapján polgári peres eljárást kezdeményezünk és 100.000 Ft nagyságrendű sérelemdíjat követelünk! A döntést az motiválta, hogy egyesületünk szeretné megőrizni a tekintélyét és szeretne eredményesen, hatékonyan működni így nem hunyhatunk szemet a hazugságokon alapuló, lejárató, bizonytalanságot keltő magatartással szemben!

Egyesületünknek legfontosabb a tagi feltételeknek elegett tett tagság professzionális képviselete!

A KNOÉ VEZETŐSÉGE

_____Vissza az oldal elejére_____

2015. február 10.

Tisztelt Tagjaink!

2015. február 10 | KNOÉ

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (ECHR) második szekciója ítéletet hozott rokkant nyugdíj ügyben. Az 53080/13 számon folytatott eljárásban a következő bírák hozták a döntést:

  • Işıl Karakaş elnök
  • Sajó András elnök-helyettes
  • Nebojša Vučinić bíró
  • Helen Keller bíró
  • Egidijus Kūris bíró
  • Robert Spano bíró
  • Jon Fridrik Kjølbro bíró
  • Stanley Naismith irodavezető

Az elsőfokú ítélet szerint a magyar állam megsértette a magántulajdonhoz való jogot a bedványban szereplő sérelmére és kártérítést ítélt meg. A sértett rokkant nyugdíjas státuszát megvonták 2010-ben, így nem volt a továbbiakban rokkant, és nem kapott ellátást sem. Hiába keresett jogorvoslatot, Magyarországon elutasították, ezért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához

Egyesületünk több száz észrevételt kapott tagjaitól az EJEB 53080/13 számú ítéletével összefüggésben. Egyesületünk vezetése megkereste a külföldi jogi segítőinket.

Dr. PhD. Winiefred Goldel egyetemi docens, Németország

Dr. George Welden nemzetközi jogász, Royal Holloway University UK London

Összességében jogászaink elemezték, értékelték az EJEB döntését. Úgy véljük, hogy az a helyes, ha jogász segítőink véleményét ismertetjük tagjainkkal. Ezek alapján, elsőként dr. phd. Goldel docens meglátásait adjuk közzé:

Dr. PhD. Winiefred Goldel
német egyetemi docens véleménye:

  • Mielőtt válaszolnék a kérdésre, hadd fejtsem ki véleményemet az Önök korkedvezményes nyugdíj ügyével összefüggő ECHR döntésről! Az ügyet Mr. László Kuti tájékoztatása alapján ismerem, akit Kairóban ismertem meg, mint a magyar rendőrség képviselőjét, aki akkor az AKA speciális kiképzésén vett részt! Én itt jogi szakértőként dolgoztam. Mr. Kuti megkeresett néhány évvel ezelőtt, hogy segítsek a korkedvezményes nyugdíjak visszaható hatályú megvonása elleni jogorvoslati eljárásban! Ezt azért véltem fontosnak, hogy elmondjam, hogy nem csak a jogi véleményem fogalmazom meg érintőlegesen, hanem részletes elemzés tudok adni, ugyanis jól ismerem ügyüket, hiszen közreműködtem a beadványuk elkészítésében is. Előbb elemezzük az Önök ügyében született döntést, majd térjünk át a kérdésben felvetett rokkant nyugdíjjal összefüggő ECHR döntésre! A magyarországi korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő ECHR (EJEB) döntés nagyon is elgondolkodtató! Az Európai Jogot jól ismerő szakember számára sok kérdést vet fel, és esetlegesen jogi anomáliákra is felhívja a figyelmet! Nem állítom, hogy a döntés részlehajló, de sajnálatosan azt sem mondhatom, hogy nem az! Arra a kérdésre pedig nem tudok válaszolni, hogy mi motiválta az ECHR 2. szekcióját ennek a döntésnek a meghozatalára. Néhány elméleti gondolatot azonban felvetnék:
  • Talán az első ilyen kérdés, hogy az EJEB miért nem lépett fel határozottabban a tömeges beadványokkal szemben? Erre azt tudom válaszolni, hogy ez teljes mértékben érthető, sőt az EJEB-nek nem is lehet kötelessége, hogy ebbe belefolyjon, ebbe bármilyen módon beleavatkozzon! Az, hogy egy társadalmi réteget érintő kérdésben nem tudták Magyarországon az érdekvédelmi szerveződések a "sértetteket" összefogva tevékenyégüket koordinálni, sőt felszólítják a "sértetteket, hogy egyénileg küldejenek beadványt Strasbourba, nagyon negatív érzést indukál bennem!
  • Javasoltam Mr. Kutinak még 2011. évben, amikor megkeresett engem és a nemzetközi jogi ismereteimre hivatkozva tett fel kérdéseket. Én azt javasoltam akkor, hogy az érintett magyar korkedvezményes nyugdíjas rétegnek össze kell fogni és egyetemlegesen kell fellépni! Mr. Kuti, aki ebben maga is érdekelt, mint korkedvezményes nyugdíjas, elmondta, hogy sorstársai megsegítésére egy egyesületet alapított és egy magyar településen Nagyegyházán szervezett egy rendezványt, melyre meghívta az érdekelt érdekvédelmi szerveződéseket. A rendezvény célja az volt, hogy az érintett réteg érdekeit képviselő szerveződések megállapodjanak, egyesüljenek, vagy összehangolják a jogorvoslatot! Engem Mr. Kuti úgy tájékoztatott, hogy ez nem vezetett eredményre! Ismereteim szerint két szakszervezet volt hajlandó együttműködésre, az akkori másik kifejezetten erre a célra létrehozott szerveződés azonban nem. Az én véleményem szerint ez nagy hiba volt! Nagy hiba volt, mert ez, illetve még utólag különböző szakszervezet közbelépése eredményezte, a több ezer beadványt, mellyel az EJEB nem tudott mit kezdeni!
  • Tehát egyértelmű és vitathatatlan, hogy hiba volt a magyar érdekvédeli egyesületek, akár civil szerveződések, akár szakszervezetek részéről, hogy nem voltak hajlandóak az együttműködésre! Mr. Kuti ezt követően folyamatosan tájékoztatott, hogy Ő és az Ö általa létrehozott szervezet még ezt követően is együttműködésre törekedett. Ez az érthetetlen önmegvalósítási vágy, egyéni sikerre, vagy talán szándékos zavarkeltésre törekvés vagy, ha úgy jobban tetszik ez a megfogalmazás, hogy "eszetlen beadvány cunami" vezetett odáig, hogy nem megfelelő döntés született. Persze itt is felmerülnek újabb kérdések!
  • Átolvasta vagy átnézte-e valaki a sok ezer beadványt? És ki, milyen szempontok alapján választotta ki az úgynevezett "pilot" ügyeket?
  • Észlelték-e, vagy akarták-e észlelni, hogy a beadványok tartalma különböző, eltérő, más tartalmú?
  • Lehetséges, hogy egy ilyen társadalmi réteget érintő ügyben az ECHR (EJEB) nem győződik meg a vitatott jogszabály megalkotásának indokoltságáról?
  • Mr. Kuti tájékoztatása alapján, a tagság részéről felvetődött, hogy miért nem a KNOÉ beadványa lett az egyik pilot?
  • Olyan beadványt kellett volna küldeni, ahogy ezt már hangsúlyoztam, hogy sok ezer ember érdekeit egyben képviseli, én is ezt támogattam, ilyennek kellett volna lennie az összes magyar keresetnek. Ilyen ügy nem lehet pilot, csak egyéni beadvány! Tehát a KNOÉ beadványa jogi szempontból nem lehet pilot! Mégegyszer megerősítem, ez a bedvány volt a jó! Az Önök beadványa volt szakszerű!
  • Visszatérve a pilot ügyekre, melyeket az egyéni beadványok közül választottak ki általunk ismeretlen szempontok alapján, felveti azt a kérdést, hogy miért fogadta el az ECHR feltétel nélkül a magyar állam által írt választ? Elolvastuk a magyar kormányzat nevében dr. Tallodi minisztáriumi tisztségviselő válaszát, de az meglehetősen különbözik az általam megismert tényekkel, dokumentumokkal! Erre javasoltuk is, hogy Mr. Kuti segítsen a pilot ügyeket beadott szerveződéseknek és írtam is egy szakmai vázlatot. Ez alapján elkészült egy anyag, melyet meg is kaptam és jónak tartottam. Ismereteim szerint ez megküldésre került az érintett szervezeteknek! Amennyiben ismertetik írásomat az érintett réteggel, kérem itt tegyék hozzá az Önök által, az "pilot judgement" eljárásban érintett szerveződések számára segítésképpen írt válaszukat.

A KNOÉ által a pilot ügyekben érintett
szervezeteknek írt és megküldött segédanyag

A tételes véleményünk elkészítése előtt le kell szögeznünk, hogy a magyar állam képviseletében dr. Tallódi Zoltán aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszéken óraadó tanár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Dr. Tallódi összességében tényeket nélkülöző, a jelenlegi kormányzat jóhiszeműségét alátámasztani, igyekvő választ készített, mely az EJEB félrevezetésére törekszik! Nézzük a tányeket:

  • 2. pontban azt írja a válaszadó, hogy a „külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban.”
  • Ez a kijelentés nem valós, mivel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdése 2007 óta rendelkezik arról, hogy olyan foglalkoztatók, akik korkedvezményes munkakörben foglalkoztatnak dolgozókat kötelezően 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie az alábbiak szerint.
  • 2007-ben a költségvetés ezt a befizetendő összeget teljes egészében átvállalta
  • 2008-ban a 13%-ból már 3,5%-ot a munkáltató fizetett,
  • 2009-ben a 13%-ból már 6,5%-ot,
  • 2010-ben a 13%-ból már 9,75%-ot
  • 2011-től a teljes 13%-ot a munkáltató fizette.
  • 2012 év folyamán, bár már nem lehetőség a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, ugyan csak 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot kellett a meghatározott foglalkoztatóknak befizetniük.
  • 3,5 év alatt az ilyen címen befizetett összeg elérte a 35 Milliárd Ft-ot.
  • III/8. A kormány válaszában jelzi, hogy nem került minden jogorvoslati lehetőség kimerítésre. A szolgálati járandóságban részesülők nem kaptak új határozatot, nem volt mi ellen panaszt benyújtaniuk a közigazgatási és munkaügyi bíróságon. A válaszban hivatkozott jogszabályi hely azt írja elő, hogy akkor nem kell csökkenteni a járandóságot 16%-al, ha a nyugdíjazásukkor minősítő határozatot is kaptak. Azonban egészen a 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérő1, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény életbe lépéséig nem volt relevanciája a minősítő határozatnak, az semmilyen előnnyel nem járt, sőt a foglalkoztatók számára kedvezőtlen lett volna annak kiadása, hiszen a munkavállaló akár perelhetett is volna kártérítésért. A minősítő határozatok kiadásának jogvesztő határideje van, vagyis a 2011-es jogszabály meghozatalakor már nagyon sok esetben lejárt a határidő. Ha nem volt minősítő határozat, akkor hiába volt egészségkárosodás a nyugdíjazás indoka, nem volt jogosult a 16% megtartására.
  • III/9. Ebben a pontban megfogalmazottak szerint a kereső tevékenység esetén életbe lépő kereset korlát (minimálbér 18 szorosát meghaladó kereset) nem érinti a kérelmezőt sem állja meg a helyét, hiszen nincs kivétel ezen szabály alól a korkedvezményes járandóságosok esetében.
  • III/11. Nem igaz az sem, hogy a kérelmező ellátásra való jogosultságát a jogszabályváltozás nem érintette, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E. §. (3) alapján
  • „(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
  • Ez azonban azt jelenti, hogy igen is változott az ellátásra való jogosultság, hiszen, a fenti jogszabályi hely alapján, amit a 4.-ik alaptörvény módosításba is beemeltek, az ellátás bármikor csökkenthető és megszüntethető. Itt is hivatkoznak arra, hogy nem történt többlet befizetés, de mint már korábban jeleztem ez nem igaz. Ráadásul a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök azért kerültek megállapításra, mert azon munkakörökben olyan fizikai és pszichikai megterhelés éri a dolgozókat, ami sokszoros igénybevételt jelent. Ráadásul a rendvédelem és a honvédelem területén dolgozó esetében még egyéb korlátozásokat is el kellett viselniük, aminek a kompenzálását is jelentette a korkedvezményes nyugdíj összege. Ezért került sor a korkedvezmény intézményének bevezetésére. A rendőrség és a honvédség állományába tartozó személyek az általános szabályok szerint, az általános nyugdíjbiztosítási rendszerbe fizették nyugdíjjárulékukat, és ennek megfelelően továbbra is jogosultak arra, hogy az általános szabályok szerint részesüljenek társadalombiztosítási nyugdíjban a Nyugdíjbiztosítási Alapból a nyugdíjkorhatár betöltése után.
  • A szolgálati nyugdíjban, illetve 2012 óta szolgálati járandóságban részesülök ellátásának fedezetét a központi költségvetés biztosította, nem a biztosítottak járulék befizetéseiből összeadódó szolgálati nyugdíjbiztosítási alap, tehát a szolgálati nyugdíjak korábbi rendszere Magyarországon nem tekinthető az ún. foglalkoztatási nyugdíj egyik formájának ("occupational pension scheme"), Ezt a helyzetet Magyarországon az is súlyosbította, hogy a rendszerváltást követően számos olyan, egyes foglalkozási ágak (bányászok, katonák, rendőrök) részére biztosított privilegizált juttatási forma is fennmaradt, amelyet nyugdíj elnevezéssel illettek (hiszen korábban az időskori nyugdíjakkal együtt ezeket az ellátásokat is a központi állami költségvetésből finanszírozták), de külön járulékfizetés sem a munkáltatók, sem a munkavállalók oldaláról nem fedezte ezeket a kiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alapban. A tényállásban kifejti a kormány válasza, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot 2008-tól hitelből finanszírozták és ezért volt szükség a korkedvezményes nyugdíjak átalakítására, vagyis önmagának mond ellent a válasz, hiszen a 11-ik pontban meg azt írja, hogy nem a Nyugdíj Alap finanszírozta, így nem tekinthető foglalkoztatási nyugdíjnak.
  • A magyar állam válasza sajnálatosan félrevezetni igyekszik a Strasbourgi bíróságot, hiszen olyan privilegizált helyzetet fogalmaz meg az érintettek előnyére, mely a Kádár rendszerből „átmentett” hihetetlen juttatásokról beszél. Ez nem igaz, hiszen ebben a rendszerben a szolgálati nyugdíjasoknak több alapjogáról le kellett mondani, korlátozták a mozgási az utazási szabadságot és túlóra díj nélkül Magyarországon egy átlagos fizetésért végeztek heti akár 70-80 munkaórát is! Gyakori volt a rendőrség állományában tartozóknál, hogy teljesen váratlan időpontban rendelték be az állományt, a bűnügyi nyomozók akár több napig sem mehettek haza és túlterheltek voltak, a havi 40-50 bűnüggyel! A dr. Tallódi Zoltán által megfogalmazottak a kormányzat által elkezdett indokolatlan negatív kampány érveire épül, mely ezt a réteget pusztán azért, mert szakmai tevékenységük egy részét a szocialista társadalmi rendszer idején végezték! Ez olyan sértő, a médiában megjelent jelzőkkel illette ezt a réteget, hogy Kádár-huszárok! Az igazságügyi-államtitkár dr. Répássy Róbert így fogalmazott: „Amikor védik a már szolgálati nyugdíjba vonult rendőröket, akkor többek közt azokat védik, akik rendőrként szolgáltak a Kádár-rendszerben. Mi a logikai különbségtétel mondjuk egy Kádár-huszár és egy tanácselnök között?" Hasonló kijelentéseket tett Navracsics Tibor és Orbán Viktor is! Álláspontunk szerint a célja a kormányzatnak a korábbi rendszerben is dolgozó réteggel való leszámolás volt a célja, és nem a társadalmi igazságosság. A válasz írójának az „erős érdekképviseletre” utalása is valótlan, ugyanis az előző rendszerben a szakszervezetek tevékenysége jelképes volt, a korhatár előtt nyugdíjak megszüntetésénél pedig az érdekvédelmi szervezetekkel a kormányzat nem is tárgyalt. Az érdekvédelmi célból alakult szervezeteket, mint a KNOÉ és az SZB meg sem hallgatták, annak ellenére, hogy létezésükről tudtak, hiszen a törvény elfogadása előtt az összes országgyűlési képviselőnek a KNOÉ az SZ-vel egyeztetve levelet írt, melyben felhívta a figyelmet a törvény negatív hatásaira és annak igazságtalanságára, melyet visszaható hatállyal hoztak meg.

Folytatom az elemzést. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy nincs információm arról, hogy a pilot ügyekben érintett szervezetek mennyiben vették figyelembe, amit írtunk, amit megfogalmaztunk! De mindezek ellenére a jogot jól ismerő szakemberek részéről felvetődik a kérdés, hogy 1950. november 4.-én Rómában elfogadott "Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről" szoló egyezmény sérelmét, a korkedvezményes nyugdíjak elvétele vonatkozásában miért is nem észlelte a Bíróság?

Lezárom a véleményem az Önök ügyéről azzal, hogy nehéz bármilyen szándékosságot észlelni az ECHR döntésében. Az azonban egyérelműen leszögezhető, hogy az magyarországi beadványok mennyisége indokolatlanul magas volt, vélelmezhetően különböző tartalommal! Az ECHR működésére visszatérve, levonhatjuk azt a következtetés, hogy a "pilot judgement" eljárás alkalmazása nem volt megfelelő, sok kívánni valót hagyott maga után!

Rátérnék az ECHR 53080/13. számú ügyben hozott ítéletére. Nem lehet, sőt nem is szabad összehasonlítani az Önök ügyével.

  • A bedvány tartalma könnyen megismerhető volt, nem volt sok ezer, egymástól eltérő tartalmú beadvány
  • Az Önök ügyében maradt juttatás, csak a mindenkori jövedelemadóval csökkentve. Ez, ha jól vagyok tájékoztatva 16%-os csökkenést eredményezett. A Nagy Belane egy fillért sem kapott, mert megvonták a rokkant nyugdíjas státuszát.
  • Az ECHR döntése arra vonatkozott, hogy Nagy Béláné megélhetése ellehetlenült, az Önöké azonban nem. Ez szerepelt az ítéletben!
  • Összességében, és itt nem kell hosszas elemzést végeznük, a kér ügy csak nagyon távolról hasonlítható össze!

Dr. George Welden nemzetközi jogász véleménye:

Valójában könnyű dolgom van, mert Mr. Kuti megküldte tanult kolléganőm véleményét, melyet áttanulmányoztam a többi rendelkezésemre bocsátott irattal együtt! Nagyon kis mértékben tér el a véleményem kolléganőm véleményétől, de egy dolgot másképpen látok!

  • Másképp látom a "pilot judgement" eljárást a korkedvezményes nyugdíj ügyében! Úgy vélem, hogy elég részletesen ismerem az ügyet, részletesen ismerem a KNOÉ beadványát és ismerem az átlag nyugdíjakat is, hiszen részt vettem én is a KNOÉ beadványának elkészítésében! Kuti Lászlót a Metropolitan police által tartott kiképzésről ismerem, és Ő kért fel arra, hogy nyújtsak segítséget a bedvány elkészítésében. Az Egyezményt jól ismerem. A javaslataim ennek tükrében tettem meg, hogy az Egyezményt korábban módosította az 1970. szeptember 21-én hatályba lépett Harmadik, az 1971. december 20-án hatályba lépett Ötödik és az 1990. január 1-jén hatályba lépett Nyolcadik Kiegészítő Jegyzőkönyv. Szövege tartalmazza a Második Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseit is, amely – 5. Cikke (3) bekezdésének értelmében – az 1970. szeptember hó 21. napján történt hatályba lépésével az Egyezmény szerves részévé vált. A Tizenegyedik Kiegészítő Jegyzőkönyv 1998. november 1-jei hatályba lépésével felváltotta az e jegyzőkönyvek által módosított vagy beillesztett összes rendelkezést. Ezzel az időponttal az 1994. október 1-jén hatályba lépett Kilencedik Kiegészítő Jegyzőkönyv hatályát veszítette, és a Tizedik Kiegészítő Jegyzőkönyv tárgytalanná vált. Mindezek figyelembe vételével, a KNOÉ beadványa a következő szempontokat tartalmazta:
  • Sérült az Egyezmény Első Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke „Tulajdon védelme”
  • Sérült az Egyezmény 7. cikke „Törvényi Rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalma”
  • Sérült az Egyezmény 13. cikke „Hatékony jogorvoslathoz való jog”
  • Sérült az Egyezmény 14. cikke „Megkülönböztetés tilalma”
  • Sérült az Egyezmény Tizenkettedik Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke „A megkülönböztetés általános tilalma”

Végezetül a rokkant nyugdíjjal összefüggő ECHR döntést pontosan úgy látom, mint Goldel asszony. A két ügynek nincs lényegi köze egymáshoz!

_____Vissza az oldal elejére_____