2012. év tagi tájékoztatás

2012. december 29.

A vonatkozó jogban az ügyfél az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, akinek jogát vagy jogos érdekét az adott közigazgatási eljárásban szereplő közigazgatási hatósági ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, valamint ezenfelül a közigazgatási eljárás által érintett hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa is ügyfélnek minősül, illetve az is, akinek az adott ingatlanra vonatkozóan egyéb, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van. Törvény vagy kormányrendelet további ügyfélcsoportokat is meghatározhat.

  • Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
  • Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.
  • Az ügyféli jogok gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az első fokú eljárásban részt vesz.
  • A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.
  • Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

Értelmezve a leírtakat, az egyesületi tag semmiképpen nem ügyfele az egyesületnek. Maga az egyesület a jogérvényesítési tevékenysége kapcsán ügyfele a nemzetközi hatóságoknak, de a tagok közvetlenül nem!

Az, hogy egy tagdíjat nem fizető tag, arra hivatkozik, hogy az egyesület vezetésének fizetési felszólítása nem ügyfélbarát, jogilag nem értelmezhető! Az azonban egyértelmű, hogy a tag az alapszabályban rögzített kötelezettségének nem tett eleget!

A pertársaságot egy vagy több alanyú kötelemként vagy alanyi keresethalmazatként lehetne definiálni. Pertársaság akkor jön létre, ha mondjuk több felperes van a perben. Ugyanakkor nem beszélhetünk pertársaságról, ha a felperesek egyesületi tagok és az egyesület jár el a perben.

A KNOÉ több beadványt készített tagjai nevében, és küldtük el a bíróságoknak, és az Európai Parlamentnek, tehát ezért sem beszélhetünk pertársaságtól!

A KNOÉ vezetése úgy véli, hogy az érintett réteg kiszolgáltatottságát kihasználó, anyagi szemléletű ügyvédi irodák nem feltétlenül a szakmaiságot, hanem a bevételt vélték vélhették fontosnak! Természetesen az a kérdés is felvetődik, hogy az, a kemény pénzeket beszedő ügyvédi iroda rendelkezik-e európajogi tapasztalattal, van-e gyakorlata e téren, vagy csak Magyarországon ismertek.

A KNOÉ-t segítő német, Egyesült Királyságbeli, spanyol és magyar szakemberek nem kértek pénzt! Ez úton is köszönjük nekik! A beadványunk az Európai Parlament szerint is kiemelkedően részletes és jogilag megalapozott!

Jogi szakértőinkkel közösen, a leghatározottabb mértékben a pertársaságok és az egyéni beadványok ellen foglaltunk állást. Azért harcoltunk, hogy az érintett magyar korkedvezményes nyugdíjas réteg fogjon össze és együtt lépjen fel! KNOÉ ezért szervezett Nagyegyházán egy rendezvényt, melyre meghívta az érdekelt érdekvédelmi szerveződéseket, hogy az érintett réteg érdekeit képviselő szerveződések megállapodjanak, egyesüljenek, vagy összehangolják a jogorvoslatot! Sajnálatosan ez nem valósult meg, nem a KNOÉ hibájából, ugyanis csak két szakszervezet volt hajlandó az együttműködésre! Álláspontunk szerint ez hiba volt, mert ez, illetve még utólag különböző szakszervezet közbelépése eredményezte, a sok ezer beadványt, mellyel az EJEB nem tudott mit kezdeni!

_____Vissza az oldal elejére_____

2012. december 18.

Tisztelt Tagjaink!

dr. prof. Szabó Máté ombudsman, többek között a KNOÉ beadványa alapján, 2012. október 4.-én, utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz fordult, a Korkedvezményes Nyugdíjasokat érintő 2011. évi CLXVII. törvény joghatásai miatt! Egyesületünk vezetőjét fogadta az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának vezetője Pervenche Berés asszony, Brüsszelben. Ez az első, hogy Európai Parlamenti vezető magyar civilszervezeti vezetőt fogadott ez ügyben! A megbeszélést követően lehetőséget kaptunk soron kívüli petíció benyújtására, mely a petíciós bizottság munkatársai határozott véleménye szerint, a korábbi kevésbé részletes információiknál átfogóbb, világosabb és érthetőbb, mely valószínűsíti, hogy az Európai Parlament tárgyalni fogja az ügyet! A találkozó részleteiről összefoglalót készítünk, melyet tagjaink tagi felületükön olvashatnak!

KNOÉ vezetősége

_____Vissza az oldal elejére_____

2012. december 18.

Tisztelt Tagjaink

A Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete elítéli az oktatással összefüggő kormányzati politikát, és az ellentmondásos, tartalmatlan, az ifjúságot lenéző nyilatkozatokat! Az összes rendelkezésünkre álló demokratikus eszközzel és módszerrel fellépünk tagságunk és pártállástól függetlenül, minden magyar szülő gyermeke, unokái jövőjével összefüggő értelmetlen, öncélú, saját politikai, gazdasági, kulturális és oktatási egyeduralmat kiépítő törekvés ellen! Felszólítjuk a kormányzatot párbeszédre, felszólítjuk a kormányzatot, hogy az arrogáns kommunikációval hagyjon fel, hallgassa meg az érdekelt réteget, végezzen hatástanulmányokat a törvények elfogadása előtt! Az oktatási törvény jelen koncepcióját vesse el és jogállamra, demokratikus társadalmakra jellemző módon az érintettek bevonásával készítsen európaiságnak megfelelő, Magyarország jövőjét megalapozó törvénytervezetet!

A KNOÉ vezetősége

_____Vissza az oldal elejére_____

2012. január 11.

A KNOÉ Felhívása

A KNOÉ a leghatározottabban képviseli azt a nézetet, hogy az EJEB-nek küldött beadványokat nem egyénileg, hanem csoportosan kell megküldeni! Többek között ezért alakították meg az alapító tagok a KONÉ-t. a KNOÉ vezetése téves és az eljárást nagymértékben lassító és nehezítő eljárásnak tartja, hogy bizonyos szervezetek, szakszervezetek az egyéni beadványokat szorgalmazzák. Érvelésük szerint az a jó, ha minél többen egyénileg adják be a kérelmet, mert ha sok lesz, akkor biztos foglalkoznak majd velük.(?!)

A KNOÉ vezetősége ezzel a leghatározottabban nem ért egyet!

Idézet a Strasbourgi Bíróság mai napon kiadott közleményéből:

„A benyújtott kérelmek számára tekintettel a bíróság nem tudja feldolgozni a beadványokat a szokásos ügymenetben – olvasható a közleményben. Ezért elengedhetetlen, hogy a kérelmeket nemzeti szinten összehangoltan, korlátozott számú képviselő által nyújtsák be.

A KNOÉ tagjai nevét és adatait a Strasbourgi EJEB ügyintőjével folytatott konzultációnak megfelelően, a Bíróság által meghatározott formában, táblázatba foglalva küldte el!

Az EJEB kérésének megfelelően, mi a KNOÉ vezetősége, kísérletet tettünk arra, hogy a többi érdekvédelmi szervezettel közösen próbáljuk meg a beadványok koordinálását, összehangolását, de az erre való törekvésünk csekély eredménnyel zárult!

_____Vissza az oldal elejére_____