EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

Tisztelt Tagjaink!

Szeretnénk a véleményünket kifejteni, sőt megosztani minden olyan információt, amit mi látunk, vagy amit mi hallunk, vagy amit mi gondolunk! A KNOÉ nem törekedett látványtervezésre, szemfényvesztésre vagy fogalmazzunk úgy, hogy semmilyen információt, semmilyen adatot, tényt nem bonyolítottunk túl. Mi egyszerűen látjuk a problémánkat és így is szeretnénk kezelni, illetve várni a megoldást! Mi nem gondolnánk, mint ahogy néhány tagunk felemlítette, hogy a magyar nyelv furfangja miatt félreértettek minket! Ez azért sincs így mert a KNOÉ angol nyelven is kiküldte a beadványát és a petícióját is! Úgy fordítottuk le a beadványainkat, hogy a szakmában használatos „terminus technicusok” is érthetőek legyenek! Egyáltalán nem értünk egyet azzal ha, ha valamelyik érdekképviseleti szervezet pánikkeltésre alkalmas írásokkal, bizonytalanítja el a jogban járatlan tagokat és ezzel a saját nagyságát vagy saját tevékenységét igyekszik "fantasztikus" mértékben eltúlozni! A KNOÉ az eddig követett magatartást akarja a jövőben is sajátjának tekinteni! Mi ilyenek vagyunk! Persze azt is tudomásul kell vennünk, hogy sokan, főleg a kormányzat részéről zavart igyekeznek kelteni. Tapasztaljuk, illetve halljuk ezt: „I felt a great disturbance in the force!”

Már csak, hogy Obi-Wan Kenobitól idézzünk! "Nagy zavart érzek az erőben!"

Szóval nézzük a tagjaink által felvetett kérdéseket!

  • 1. Miért nem döntöttek még ügyünkben? Miért döntöttek a bírák ügyében olyan gyorsan, velünk pedig nem foglalkoztak?

Erre a kérdésre csak részben tudunk választ adni! Az Európai Unió parlamentje, valamint az Európai Bizottság arra az állápontra helyezkedett, hogy elkülöníti a vonatkozó Uniós jogszabályok figyelembevételével (aquis communautaire), hogy a kor szerinti diszkriminációt és a "társadalombiztosítási átalakítást" külön kezeli. Úgy vélték, hogy a kor szerinti diszkrimációt elkülönítik a társadalombiztosítási átalakítástól! Az utóbbit nem minősítik EU-s jogszabálysértésnek, hanem tagállami kompetenciának minősítik. "Minden tagállam úgy alakítja át a társadalmibiztosítási rendszerét, ahogy akarja!" Az Európai Bizottságon belül is vita van erről, hiszen soha semelyik Uniós országban nem merült fel még ehhez hasonló, hogy meddig terjed az ilyen vonatkozású átalakítás határa! Utoljára, amikor sikerült Andor Lászlóval személyesen beszélnünk, pont ennek részleteit igyekeztünk kifejteni, hogy mi hogyan látjuk és mi hogyan éljük meg ennek konzekvenciáit! Reméljük lesz érdemi eredmény!

  • 2. A KNOÉ a Petíciós Bizottság ülésén nem fejtette ki elég részletesen, hogy a nyugdíjunk elvétele visszamenőlegesen történt.

Ezt többen felvetették, voltak olyanok is akik dilettánsnak, pancsernek neveztek minket! Erre a felvetésre már többször válaszoltunk. Ismételten és röviden azt tudjuk elmondani, hogy a Petíciós Bizottság ülésén a hozzászólás csak jelképes, csak formai! Az írásos petíció az, mellyel érdemben foglalkoznak! Úgy osztottuk meg a Szolgálat és Becsület Mozgalom Elnökével a szerepeket, hogy a mi elnökünk Kuti László jogi aspektusból mond néhány érvet, Katus Károly az SZB elnöke pedig érzelmileg érvel! A visszaható hatályt, mind az írásos petíciónkban, mind pedig a szóbeli kiegészítésükben, mindketten kiemelték!

  • 3. Miért húzza az időt a Strasbourgi Bíróság? Miért nem döntöttek még ügyünkben?

Valljuk meg, mindannyian nagyon szeretnénk, ha már döntés született volna! Az EJEB-nél az utolsó információnk szerint 150.000 feldolgozatlan ügy van, de az ígéretek szerint, a mi ügyünkben hamarosan döntés fog születni!

  • 4. A Magyar Kormány válaszában kifejtette, hogy nem használtuk ki a Magyarországi jogorvoslati lehetőségeket! Lehet emiatt problémánk?

Sajnálatosan e kérdésben nagyon sok levél érkezett hozzánk. Külön-külön mindegyiket megválaszoltuk! A leghatározottabban kijelenthetjük, hogy dr. Tallódi Zoltán által írt válasz, e vonatkozású része köszönőviszonyban sincs a valósággal! Magyarországon nem volt és jelenleg sincs jogorvoslati lehetőség! Mi feltettük a tagi felületre, sőt a Bíróságnak is megküldtük dr. Bitskey Botond, a magyar Alkotmánybíróság Főtitkárának hivatalos tájékoztatóját, melyben világosan és érthetően leírja, hogy nincs jogorvoslati lehetőség, hiszen az 1949. évi XX. törvény 70/E § világosan és érthetően fogalmaz! Ez vitathatatlanul a zavarkeltés, az elbizonytalanítás kategóriájába tartozik!

  • 5. A Magyar Kormány újabb választ küldött Strasbourgnak, melyet közzé is tett a Szolgálat és Becsület Mozgalom. Ezt szintén dr. Tallódi Zoltán írta Mr. Stanley Naismith jegyzőnek!

Sok kérdés merült fel ezzel kapcsolatban. A KNOÉ vezetősége azon az állásponton van, hogy erre nem kell reagálnunk, sőt még csak kritikára sem érdemes ezen válasz! Mi úgy gondoljuk, hogy senkit ne befolyásoljon, de még csak ne is gondolkoztasson el! Azt sajnáljuk, hogy dr. Tallódi Zoltán, aki egyébként jó szakember, a nevét adta ehhez! Igen tudjuk! Meg van a pénz, amiért korpásodik a hajunk!

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Tisztelt Tagjaink!

Az Alkotmánybíróság 2013. szeptember 10-i teljes ülésén – a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt fogja vizsgálni. (IV/2350/2012.)

Ezzel összefüggésben újabb kérdés merült fel több tagunk részéről. E szerint, ha az AB kimondja az alaptörvény ellenességet, a kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságával azt fogja közölni, hogy a probléma megoldódott és kéri, hogy az eljárást szüntesség meg!

A KNOÉ vezetőségének, szakjogászainak és Európajogi szakértőinek az álláspontja ezzel szemben azt, hogy ez teljesen alaptalan aggodalom!

Nézzük a tényeket!

Az Alkotmánybíróság az alábbi jogszabályhelyekkel összefüggésben fog döntést hozni!

A 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) bekezdésében foglaltak:

A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet

2012. CXII. 40 § (1) bekezdése szerint módosított szöveg, mely hatályos 2012. augusztus 1.-jétől:

40. § (1) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet

a) a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett összegben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százalékának a szolgálati nyugdíj - 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti - csökkentési mértékének megfelelően csökkentett összege alá,

b) a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján teljes összegben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá,

ha a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának havi összege ezt az összeget meghaladta."

(2) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]

"b) a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának összege - a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti csökkentések nélküli havi összege - nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy"

(3) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Hszt., illetve a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint, vagy a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján 50%-os mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a szolgálati járandóságot

a) a Hszt. szerinti esetben az 50. életév betöltésétől kezdődően,

b) a Hjt. szerinti esetben az 52. életév betöltésétől kezdődően,

c) a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet szerinti esetben az 55. életév betöltésétől kezdődően

a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti csökkentések nélkül kell folyósítani, és a (2) bekezdés szerinti csökkentést ennek megfelelően kell módosítani."

A 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltak:

Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.

A KNOÉ beadványa az Alkotmánybíróság által vizsgált jogszabályhelyeken nagyságrendekkel túlmutat, tehát érintőlegesen sem merülhet fel, hogy az okafogyottá válik! Beadványunk és annak kiegészítesei - tagi felületen olvashatóak - alapján egyértelműen látszik, hogy a beadványunk tartalmának 90%-ával az Alkotmánybíróság nem is foglalkozik!

Összességében a "félelem" alaptalan és jogi értelemben értelmezhetetlen!

A KNOÉ vezetősége


EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

Tisztelt Tagjaink!

Sajnálatosan, soha nem látott e-mail roham éri egyesületünk vezetését, még ezekben a percekben is! Facebook oldalunkon is sok az érdeklődő!

A kérdések a Szolgálat és Becsület honlapján megjelentetett hírrel kapcsolatosak, mely szerint adatot kell szolgáltatni az EJEB kérésére!

Ez az adatszolgáltatás a KNOÉ-t nem érinti! Tehát nem kell adatot szolgáltatnunk! Több alkalommal leírtuk, hogy mi nem pertársaságban kezdeményeztünk eljárást, és ennek az az oka, hogy egy hivatalosan bejegyzett jogi személyiségű egyesület tagságát képviselheti akár az EJEB előtt is! Ezt vezetőségünk egyebekben személyesen egyeztette a bírósági illetékessel!

Az SZB a pertársaságot választotta! A különbség egyébként jogtechnikai, ezért úgy gondoljuk, hogy nem tudunk és nem is akarunk olyan jogelméleti tanulmányokat az Internetes honlapunkra tenni, melyet az egyetemisták évekig tanulnak!

Ez egyébként nem verseny, az Emberi Jogok Európai Bírósága sem így kezeli! Senki, de senki nem szenved joghátrányt vagy előnyt az ügy rendben folyik!

Egyebekben a KNOÉ a 16%-on felül további jogsérelmekről már korábban írásban tájékoztatta a Bíróságot köztük olyanról, mely mások beadványában nem szerepel!

A KNOÉ-nak, mint egyesületnek sincs, és tagságunknak sincs adatszolgáltatási kötelezettsége!!! A Szolgálat és Becsület Mozgalom és a KNOÉ baráti szervezet! Ez azonban független attól, hogy két külön önálló és más módszerekkel és eszközökkel operáló szerveződésről van szó! Mégegyszer kihangsúlyozom a peres eljárásban lévő jogtechnikai különbözőségek nem befolyásolják, nem befolyásolhatják az ügy kimenetelét, vagy azt, hogy valaki kimarad, vagy csak később hoznak döntést az ügyben! Ilyen nem lesz, nem lehet!

Kuti László
a KNOÉ elnöke

Tisztelt Tagjaink!

A Strasbourgi Bíróság megkeresést intézett a magyar pártokhoz és 7 kérdést tett fel! Egy nagyon gyors fordítást készítettek a KNOÉ munkatársai, melyet az alábbiakban ismertetük!

Kihangsúlyozzuk a fordításnál az érhetőségre és nem a szószerintiségre törekedtünk!


EUROPEAN COURT OF HUMAN RIGHTS

MÁSODIK RÉSZ
19829/13
XY
Magyarországgal szemben
panasz 2012. március 21.

TÉNYÁLLÁS

Kérvényező XY, magyar állampolgár, aki egy magyar városban él! Ügyvédje Mr. Bárándy P. aki Budapesten végzi Ügyvédi tevékenységét!

A körülmények

Ügyben a kérvényező előadta, hogy 1974. november 20. és 2005 november 1. között Katonaként dolgozott. Később azért került sor a korkedvezményes nyugdíjazására mert az egészségi állapota megromlott. Jogosulttá vált a szolgálati nyugdíjra. A havi nyugdíja összege 219,500 magyar forint lett (2012-ben). 2011. november 28.-án az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi. CLXVII. törvényt, mely 2012. január 1.-jén lépett hatályba. E törvény 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szolgálati nyugdíj megszűnik minden 1955. után született személy vonatkozásában. A korábban folyosított nyugdíj helyébe pedig a szolgálati járandóság lép! E szolgálati járandóságot 16%-kal csökkentették. A jogalkotói szándéknak megfelelően a törvény minden olyan szakmára vonatkozik, ahol a korkedvezményes nyugdíj létezett, így többek között a Rendvédelmi szervekre, a Fegyveres erőkre. Rendelkezik a törvény arról is, hogy a bűnügyi nyilvántartóban ellenőrzik az érintett réteget és, amennyiben valaki szerepel szándékos büncselekmény miatt, a szolgálati járandóságát nem folyosítják! Kérelmező kihangsúlyozta, hogy a törvény megszüntetett minden olyan kedvezményt is, melyet a nyugdíjas igénybe vehetett!

Kérelmező panaszában előadja, hogy álláspontja szerint milyen európai jogi normákkall ellentétes szabályokat tartalmaz a hivatkozott törvény.

KÉRDÉS A PÁRTOKNAK

1. Az egyezmény 35. § (1) bekezdése alapján rendelkezése áll hazai jogorvoslati lehetőség?

2. Az egyezmény 1. kiegészítő mellékletének 1. cikkében megfogalmazottak vonatkozásában történt-e visszaható hatályú beavatkozás, és ez a beavatkozás álláspontjuk szerint sérti-e a szerzett tulajdont?

3. A beavatkozás nem rótt túlzott terhet a kérvényezőre (lsd. Ingatlanügy Saffi v. Italy*, [GC], no. 22774/93, § 59, ECHR 1999-V)?

4. A döntéshozó pártok meghívták az érintetteket és alaposan megvizsgálták a különbségeket, továbbá a szolgálati nyugdíj és más nyugdíj közötti eltéréseinek okait, a kedvezményeket, annak részleteit, és végiggondolták-e korlátozás, illetve megvonás következményeit?

5. Megmondható-e, hogy miért pont a kérelmezők vonatkozásában volt szükség az intézkedésre, és miért tartják a nyugdíjukat olyan nagy mértékűnek, ami vonatkozásában szükséges volt a beavatkozás?

6. A törvényhozás biztosította-e a kérvényezők számára, hogy felkészülhessenek a jogszabálymódosítás hatásaira? ("mutatis mutandis" elv sérülése, lsd. Lakićević és mások kontra Montenegró és Szerbia*, nos. 27458/06, 37205/06, 37207/06 és 33604/07, § 72, 13 December 2011)?

7. Végezetül a Kormány kért tájékoztatást, vagy folytatott-e egyeztetést pl. az Europa Tanáccsal, szerzett-e ismereteket arról, hogy más tagállamban ez hogy van, vagy mi minősül nagy mértékű nyugdíjnak?

A KNOÉ szeretné az értelmezést segíteni tagjainak! A "mutatis mutandis" egy régi római jogi fogalom a "megváltoztathatalan megváltoztatása" az egyik lehetséges fordítása

*Az Immobiliare Saffi-ügyben egy lakás bérbeadója, tulajdonosa (az ügy panaszosa) a lakásbérleti szerződés lejártát követően felszólította a bérlőt az ingatlan elhagyására. A bérbeadó felszólításának a bérlő nem tett eleget, következésképpen a panaszos eljárást kezdeményezett a nemzeti fórumok előtt a bérlő kilakoltatása céljából. Jóllehet az olasz bíróság megállapította, hogy a panaszos szerződésszerűen követelte a bérlőtől az ingatlan elhagyását, az ügyben eljáró bírósági végrehajtók az akkor hatályos olasz törvények szerint rendőri segítséget nem vehettek igénybe, így a panaszosnak az ingatlan birtokának visszaszerzésére irányuló kísérlete több mint tíz éven keresztül kudarcot vallott. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az ügyben hozott ítéletében megállapította a Kj. 1-1 megsértését, s ezzel utalt arra is, hogy az olasz hatóságoknak kötelességük rendőri segítséget biztosítani a bérlő kilakoltatásához. A döntés fő része a tulajdon zavartalan élvezetéhez fűződő jog biztosítása és ennek nem tett eleget az olasz állam!

A kompromisszum végül az alapegyezmény elfogadását követően született meg, így a "tulajdonhoz való jog" garanciája az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez fűzött Első kiegészítő jegyzőkönyv 1. cikkében (a továbbiakban: Kj. 1-1) kapott helyet.

Lakicevic és mások kontra Montenegró és Szerbia 2012. március

* Lakićević ügy: Ez az jogeset arról szól, hogy a kérelmezőnek megsértették azt a jogát, hogy békésen élvezze a nyugdíját, mint tulajdonát, mivel a Montenegrói Köztársaság a Nyugdíj-és Rokkantsági Biztosítási törvényének 112. § (1) bekezdésére hivatkozva felfüggesztette azt, mivel a kérelmező részmunkaidőben kezdett el dolgozni! Az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) kimondta, hogy a Kj. 1-1 sérült, mert a nyugdíj folyósítását nem lehet felfüggeszteni, mivel az tulajdonnak minősül!.

A KNOÉ vezetősége

Tisztelt Tagjaink!

Dr. Tabajdi Csaba az Európai Parlament petíciós bizottságának főtagja, arról tájékoztatta egyesületünk elnökét, hogy a korkedvezményes nyugdíjakkal összefüggő petíciók, köztük a miénk, - mely David Lowe titkár szerint a legtöbb közösségi jogi érvet tartalmazta - tárgyalására, a korábbi ígéretekkel ellentétben, nem kerül sor januárban. dr. Tabajdi úr véleménye az, hogy ez pozitív fejlemény, ugyanis azt jelenti, hogy a bizottság valóban komolyan foglalkozik az üggyel és figyelembe vesz új érveket is! A következő hónapban így lehetőségünk lesz arra, hogy tovább lobbizzunk, még mielőtt megtárgyalásra kerülne az ügy! Ezek alapján egyesületünk vezetése mindent megtesz a további lobbizás érdekében, hiszen a petíciós bizottság pozitív döntése alapján, a Európai Unió Luxembourgi Bírósága gyors döntése várható, mely a Magyar államra nézve kötelező érvényű! Sokan felvetették, hogy "a bírák ügyében egy gyors döntés született." Az Uniós jog értelmében a két ügy nagyon különböző, más- és más közösségi jogi szabályokat sért! Ezen értelemben, sajnos a minket ért jogsérelem a kisebb súlyú! Egyesületünk vezetése mindent meg fog tenni, a további lobbízásért, és mindent meg fog tenni azért, hogy a lehető leggyorsabb ügyintézést kikényszerítse az Európai Parlament bizottságából! Dr. Tabajdi úr ebben folyamatos segítséget ígért és az egyik munkatársát, aki Brüsszelben tevékenykedik az Európai Parlamentben rendelkezésünkre bocsátja, hogy napi segítséget nyújtson abban, hogy tudjuk, hogy kihez, mikor kell fordulnunk a gyors siker értelmében! E munkatárssal elnökünk már felvette a kapcsolatot, a részleteket hosszasan átbeszélték! A még biztosabb siker érdekében a lobbizást elkezdtük!

KNOÉ vezetősége




EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

Tisztelt Tagjaink!

Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy elnökünknek a beadványunkkal összefüggésben sikerült személyesen tárgyalni a Strasbourgi Bíróság képviselőjével, aki elmondta, hogy sajnálatosan azt tapasztalják, hogy nagyon sokan adtak be beadványt két vagy több helyről is. Szerencsére a KNOÉ esetében ilyet eddig nem találtak. Abban elnökünkkel egyetértettek, hogy a súlyosabb jogkövetkezmények megelőzése érdekében, még a Bírósági eljárás legelején ki kell szűrni ezeket a személyeket. Elnökünk javasolta, hogy a KNOÉ elkészít és elektronikusan megküld a Bíróságnak egy olyan táblázatot, mely alapján a mi tagjaink könnyen és gyorsan beazonosíthatóak, a lakcím és születési adatok alapján. Kaptunk egy minta adatbázist, mely alapján, ékezet nélkül és Strasbourgban használt rendszerrel kompatibilis módon készíthetjük ezt el. A minél gyorsabb munka érdekében, felteszünk egy születési adatok közlésére alkalmas űrlapot, a tagi felületre. A nyomógomb csak annak a tagunknak lesz aktív, akinek nincs kitöltve ez a mezője. Kérjük ezt minél hamarabb kitölteni! Reményeink szerint a Bíróság a jövőben sem talál olyan KNOÉ tagot, aki két vagy több helyről is küldött beadványt. Megígértük, hogy a Bíróság munkáját mindenben segítjük, ezzel is megkönnyítve munkájukat, illetve a hatékony ügyintézést. A KNOÉ-t a Bíróság képviselője megdicsérte, hogy a nyugdíjazási határozatok jól átlátható és azonosítható módon sorszámozott DVD-kre vannak írva, így azok hatékonyan és könnyen kikereshetőek.

KNOÉ vezetősége




EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

Tisztelt Tagjaink!

Idézet a Strasbourgi Bíróság mai napon kiadott közleményéből:

"A benyújtott kérelmek számára tekintettel a bíróság nem tudja feldolgozni a beadványokat a szokásos ügymenetben - olvasható a közleményben. Ezért elengedhetetlen, hogy a kérelmeket nemzeti szinten összehangoltan, korlátozott számú képviselő által nyújtsák be. A bíróság ezért azt javasolja az érintett magyar szakszervezeteknek, hogy a kérelmeket csoportosan újra adják be, illetve mellékeljék az egyes kérelmezők nevét és adatait olyan formában, amely lehetővé teszi, hogy azokat a bíróság nyilvántartása hatékonyan feldolgozza." Mindez azt jelenti, hogy azok a híresztelések, amik arról szóltak, hogy a beadványokat egyénileg kell beadni, másképp nem lehet, azok nem voltak igazak. Az volt a jó irány, amit a KNOÉ kezdettől fogva hangoztatott, vagyis, hogy a tagságot egyben kell képviselni. Mi hangsúlyoztuk, hogy jogászaink jártasak az európa jogban, sőt tanulmányozták a strasbourgi és luxemburgi bírósági esetjogot. A leghatározottabban ellene voltunk, hogy egyénileg, minél több beadványt küldjenek! Sajnálatosan az egyéni kérelmek nagy részét visszautasítják és egységes benyújtást kérnek! Ráadásul ezek a kérelmek egyszerűsített kérelmek, amik nem alkalmasak arra, hogy azokat érdemben elbírálják, vagyis ez azt jelenti, ha elfogadták volna ezeket a kérelmeket, akkor mégegyszer ennyi munkát jelentett volna a részletes kérelmek befogadása. A cikkben az is szerepel, hogy csak az kaphat elégtételt, aki keresetet nyújt be! Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a Strasbourgi Bíróságnak arra nincs hatásköre, hogy felszólítsa a magyar kormányt, hogy állítsa vissza a jogszerű helyzetet. A KNOÉ Luxemburgba is küldött beadványt, hiszen az Európai Unió Elsőfokú Bíróságának ott a székhelye. Mi kértük keresetünkben, hogy állapítsák meg, hogy a hivatkozott jogszabály az uniós joggal ellentétes és kötelezze a magyar államot, hogy állítsa vissza a jogszerű állapotot.

KNOÉ vezetősége




EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

Tisztelt Tagjaink!

A napokban nagyon sokan jeleztétek, hogy olyan hírek terjednek, mi szerint, ha valaki nem adja be Strasbourgba a keresetet az idén, akkor már csak úgy lehet beadni, ha előbb a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimeríti. Nem értjük, illetve dehogy nem, hogy mi a célja ennek a rémhír terjesztésnek. Nyilván zavart akarnak kelteni, hogy minél kevesebben tudják érvényesíteni jogos követelésüket, hiszen ha nem megfelelő keresetet nyújtatnak be, akkor azt el fogják utasítani! Szeretnénk tisztázni, hogy nem csak 2012 január elseje után, hanem jelen pillanatban is csak akkor lehet nemzetközi bíróságra fordulni, ha az adott országban az összes jogorvoslati lehetőséget kihasználta az aki a nemzetközi bírósághoz fordul. Ez tehát azt jelenti, hogy nem igaz, hogy csak 2012 január elseje után lép ez a szabály életbe. Bár már többször leírtuk most megismételjük, hogy sem 2011-ben sem 2012-ben nincs Magyarországon jogorvoslati lehetőség a korkedvezményes nyugdíjak járadékká alakítása ellen. A jelenleg hatályos Alkotmány 70/E szakasz.-a alapján csak az jogosult ma kis hazánkban nyugellátásra, aki betöltötte a reá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, illetve az a nő, akinek meg van a 40 éves szolgálati viszonya, valamint az 57 év feletti "rendvédelmisek", akik pozitív diszkrimináció miatt még is kaphatnak nyugdíjat. Más, nyugdíjban nem részesülhet. Ugyancsak az időskori ellátás fedezeteként jelenik meg a nyugdíj fogalma az új Alaptörvényben. 2012. január elsejét követően csak nagyon szűk körben lehet az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulni, azonban hangsúlyozzuk, hogy az AB eljárása nem része a jogorvoslati lehetőségnek.

Mindezekből az következik, hogy mivel nincs hazai jogorvoslati lehetőség ezért közvetlenül lehet a nemzetközi bíróságokhoz fordulni. A KNOÉ mint már ezt is jeleztük, nem csak Strasbourgba, hanem Luxemburgba is kezdeményez eljárást. Amikor elkészülnek a beadványok, akkor mindenki a saját magára vonatkozó részt látni fogja majd a saját oldalán, természetesen figyelembe véve az adminisztrációs tevékenységre szükséges időt! Tudjuk, hogy megjelentek olyan hírek, amik azt mondják, hogy mindenkinek saját magának kell egy úgynevezett joghatályos szándéknyilatkozatot benyújtania Strasbourgba, mert ez feltétele a jogi eljárásnak, de ez nem valós állítás! Ha valaki ennek ellenére benyújtja saját maga és a KNOÉ is képviseli, abból komoly probléma fog származni, mert kétszer vagy többször nem lehet ugyanabban az ügyben perelni. Ezért kérünk mindenkit, ha saját maga már kezdeményezte az eljárást, mert úgy döntött, hogy nem a KNOÉ által mondottakban hisz, az mindenképp jelezze, hogy nehogy a többi tagnak problémát jelentsen ez az önálló beadvány küldözgetés. Valószínűsítjük, hogy mindezek az információk, zavarkeltések a KNOÉ munkájának ellehetetlenítése miatt történnek, nem akarják, hogy ilyen szervezett módon jusson el sok-sok ember nemzetközi bíróságokra.

Más: A jelenlegi jogszabályok nem írják elő, hogy kérelmezni kellene a járadék folyósítást. úgy rendelkezik a törvény, hogy a korkedvezményes nyugdíj 2012 január elsejét követően szolgálati járadékká alakul és adókötelessé válik. Ez persze nem zárja ki azt, hogy még is kérelmezni kellene, de jelenleg erre vonatkozó jogszabály nincs. Ha valaki ennek ellenére ezt biztosan tudja, akkor bennfentes információval rendelkezik és azzal él vissza.

KNOÉ vezetősége

MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS

Tisztelt Tagjaink!

A KNOÉ tájékoztat mindenkit, az Országgyűlés 257 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében elfogadta tegnap késő este a nyugdíjakat érintő törvényt. E szerint 2012. január 1-jétől megszűnik az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja. Ennek a törvénynek az elfogadását a jelenleg még hatályos Alkotmány, azaz az 1949. évi XX. tv. 70/E szakasz-a tette lehetővé. E vonatkozásban a törvény alkotmányellenessége nem merülhet fel. A KNOÉ felhívja a figyelmet, hogy az előzetes terveknek megfelelően halad tovább! Ennek érdekében kizárólag a 2011. december 1. 24.00 óráig jelentkezett érintetteket szerepeltetünk a keresetlevélben! Ez nem zárja ki, hogy bárki tagnak jelentkezzen, de a különböző jogi fórumokhoz benyújtott kérelmeken csak a fenti határidőig beérkezett jelentkezőket szerepeltetjük! Aki korábban jelentkezett, de még nem dolgoztuk fel az adatait, azt természetesen ez a határidő nem érinti! Ezen tagjaink is hamarosan megkapják a tagi felületre belépéshez szükséges kódokat! A KNOÉ tagjaitól a következőket kéri:

1. A tagi felületen adatai helyességét mindenki ellenőrizze
2. Hiányzó adatait pótolja, a tagi felületen az űrlap segítségével, vagy az info@knoe.hu e-mail címre címezve
3. A nyugdíjazási határozatát küldje meg

A KNOÉ vezetése úgy gondolja, hogy minden tagunk tudomásul vette, hogy csak egy keresetlevélen szerepelhet, ezért erre vonatkozóan külön nyilatkozatot nem kér! Az eddig megadott, és a tagi felületen szerepeltetett adatokat tekintjük helyesnek, ha azzal összefüggésben nem tesz módosító nyilatkozatot tagunk! Aki nem fizette be a tagdíjat, kérjük pótolja!

KNOÉ vezetősége


EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA

Tisztelt Tagjaink!

Folyamatosan kérdések merülnek fel, a peres eljárással kapcsolatban, és néhányan felvetették, hogy más szervezetek olyan kijelentéseket tesznek, hogy nyilatkozatokat kell küldeni Stassburgba, vagy franciás írásmóddal Strasbourgba és a magyar Alkotmánybíróságnak. Az állítólagos közlemények szerint, ezt minden érintettnek meg kell tennie! Ezzel kapcsolatban tájékoztatunk minden tagunkat, hogy semmilyen nyilatkozatot nem "kell" küldeni, az információ téves! Az Alkotmánybíróság pedig nem része semmilyen peres eljárásnak. Az Alkotmánybíróságnak speciális funkciója van, mely a korkedvezményes nyugdíjak vonatkozásában nem érvényesül! A módosított 1949. évi XX. tv. 70/E szakasz-a, mely 2012. január 1-ig hatályban van, nem teszi lehetővé a magyar jogorvoslati lehetőséget. A KNOÉ olyan keresetlevelet készít tagjai nevében, mely két irányú.

1. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 34. cikke, valamint a Bíróság szabályzatának 45. szakasz-a és 47. szakasz-a alapján nyújtunk be kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságához (Strasbourg).


EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA

2. Keresetet nyújtunk be az Európai Unió Elsőfokú Bíróságához (European Court of First Instance) Luxemburgba is. Ez az eljárás a közösségi jog azaz az "aquis communaitaire" alapelveinek közvetlen sérelme miatt indul. (Visszaható hatály tilalma, szerzett jogok védelme)

Kérjük a nyugdíjas jogviszony helyreállítását, az ítéletig kiesett összegek megtérítését, és minden tagunknak bizonyos összegű kártérítést. Ezen eljárásokkal összefüggésben a tagoknak semmilyen feladata nincs! Egyesületünk a szükséges adatokat és a szükséges dokumentumokat kérte, illetve kéri tagjaitól. Aki a KNOÉ tagja és kérte a jogi képviseletet a kérdőív kitöltésével, és megküldte a nyugdíjazási iratot, automatikusan szerepelni fog a keresetlevélben. A KNOÉ 37 jogásszal készíti el a keresetlevelet, az egyik tudományegyetem jogi kara Európajogi tanszékének segítségével. Az ügyvédi részét a dr. Hambalkó ügyvédi iroda és dr. Németh L. Zsolt ügyvédi iroda végzi. Ezzel párhuzamosan tárgyal a KNOÉ vezetése az Eu. Bizottságával, európai parlamenti képviselőkkel, így alternatív úton is képviseli tagjai érdekeit. A fentiek alapján a KNOÉ az egyik legszínvonalasabb képviseletet biztosítja tagjainak! Felmerül kérdésként, hogy a KNOÉ más szervezettel közösen lép-e fel a jogérvényesítése során. A KNOÉ jól végiggondoltan, egyetemi tanári segítséggel, professzionális ügyvédi képviselettel, Európai Uniós segítséggel képviseli tagjai érdekeit! Tagjait nem terheli sem ügyvédi, sem perköltséggel! Működési költségünket az évi 2.000 Ft-os tagdíjból és adományokból fedezzük. A fentiekben részletezett képviseletet és ezen kedvezményeket kizárólag a KNOÉ tagjai kapják! Kónya Péter és árok Kornél által vezetett szakszervezetek a KNOÉ szövetségesei. E szakszervezeteknél jelentkezett korkedvezményes nyugdíjasok érdekképviseletét is a KNOÉ látja el. Más szervezetekkel nem tervezünk együttműködést. összegezve, tagjainknak nem kell küldeni semmilyen szervezetnek semmilyen nyilatkozatot, semmilyen iratot! A nyugállományba helyezésről szóló határozatot nekünk kell megküldeni, hiszen azt csatoljuk a keresetlevélhez!

A KNOÉ vezetése




A KNOÉ által 2011. 08. 13-án kiadott sajtóközlemény

A Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos érdekvédelmi Egyesülete KNOÉ továbbra is az Európai Bírósági utat látja megoldásnak, ha a kormány az előzetes terveinek megfelelően megvonja, illetve átnevezi a korkedvezményes nyugdíjakat. A KNOÉ véleménye szerint a kormány ezen törekvése szembe megy a közösségi jog alapelveivel, mely világosan és minden tagállam számára kötelező érvényűen fogalmazza meg, hogy védi a szerzett jogokat és tiltja a visszamenőleges hatályt. Mindezek tudatában a KNOÉ felszólítja a kormányt, hogy a korkedvezményes nyugdíjak vonatkozásában a közösségi jog alapelveinek megfelelően járjon el, tartsa tiszteletben jogelődjei, illetve korábbi, valamint jelen kormányzásuk idején saját határozatait. Az egyesület felmérte több ezres tagságának nyugdíjazási körülményeit, mely egyértelműen és vitathatatlanul arra utal, hogy a korkedvezményes nyugdíjasok nagy része szívesen és örömmel dolgozna, ha a kormányzatok nem szüntetnek meg bizonyos katonai vagy rendvédelmi szervezeteket, nem tiltanak el egyéb szakmák képviselőit az aktív munkától, nem egyesítenek egységeket és ezen intézkedések során nem kényszerítnek embereket korkedvezményes nyugdíjba. A KNOÉ felszólítja a kormányt arra is, hogy a közvéleményt ezen körülményekről helyesen, a valóságnak megfelelően tájékoztassa! Felszólítja továbbá arra a kormány illetékeseit, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz azon szervezetek képviselőivel, akik a passzív állomány érdekeit képviselik. A KNOÉ felhívja mindenki figyelmét arra, hogy a szakszervezetek elsősorban az aktív, tagdíjat fizető dolgozók érdekeit képviselik, a már nyugdíjasokét nem, vagy csak jelentéktelen mértékben. A KNOÉ vezetése tudja, hogy a kormány tagjai között képzett, nemzetközileg elismert szakemberek is vannak, akik tisztában vannak a nemzetközi és európai jogi szabályokkal. A KNOÉ ezen szakemberek együttműködését kéri, ugyanis a tervezett "sarkalatos" törvény által a korkedvezményes nyugdíjasok helyzetén túl, a magyar nép, a magyar nemzet megítélése, tekintélye a magyar jogállamiság is veszélyeztetve van.

KNOÉ vezetősége